Duda Ernő keményen beszólt: jobb lenne messenger alapú vakcinát készíteni a magyar oltóanyaggyárban
A napokban kezdődött az 5 és 11 év közötti gyerekek oltása a Pfizer vakcinájával. Közben a szakmai munkacsoport viszont azt a javaslatot tette, hogy korábbi technológiákkal üzemeljen a felépítendő debreceni oltóanyaggyár. Ezekről kérdezte a Magyar Narancs Duda Ernő virológus-immunológus, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa.
Az interjúban Duda Ernő kifejtette, hogy minél fiatalabb valaki, annál jobban működik nála a vakcina. “Nem véletlen, hogy a védőoltások kilencven százalékát csecsemőknek adjuk” – emelte ki a professzor arra a kérdésre válaszolva, hogy indokolt-e tartani a vakcinától az 5-11 éves korú gyerekeknél.
A 20. SZÁZAD FEJLEMÉNYE A FEHÉRJE ALAPÚ VAKCINA
Duda Ernő azt is kifejtette, hogy a fehérje alapú oltás a 20. század fejleménye. “A 70-es, 80-as éveiben eljutottunk odáig – ez a DNS-technológia –, hogy izolálni tudunk géneket és azt átvinni egy másik szervezetbe. Például a hepatitis-B vírus ellen nagyon jó védettséget lehet kialakítani, ha ennek a kabátfehérjéjét megismertetjük a szervezettel. De a gyártás során nem a hepatitis-B vírust szaporítják, hanem annak a kabátot kódoló génjét. Azt beépítik egy élesztőgombába – általában azt használnak erre a célra vagy esetleg baktériumot –, és azok a primitív élőlények nagy mennyiségben megtermelik nekünk azt a fehérjét. Ez ráadásul rendkívül gazdaságos, és nagyon nagy tisztaságban lehet előállítani. És miután itt nincsen a kórokozónak a DNS-e vagy RNS-e, semmiféle veszélyt nem jelent” – emelte ki arra válaszolva, hogy javaslat született, hogy a felépítendő debreceni vakcinagyárban két típusút gyártsanak, ebből az egyik a fehérje alapú.
KŐKORSZAKI TECHNOLÓGIA AZ INAKTIVÁLT VÍRUSON ALAPULÓ VAKCINA GYÁRTÁSA
A Debrecenbe tervezett gyárban egy másik, inaktivált vírusra épülő technológiával is állítanának elő vakcinákat a szakemberek. Ezzel kapcsolatban Duda Ernő elmondta, hogy ez a leghagyományosabb vakcinatípus. Mint kiemelte: “A legkevésbé korszerű. Teljesen mindegy, miként fogalmazunk, attól függ, az ember hogyan áll hozzá. A legjobb, ha azt írjuk, hogy első generációs. Kétségkívül alkalmas, de – hogy is mondjam – kőkorszaki technológia. Nem kell hozzá rettenetes nagy hozzáértés, nem kellenek hozzá különlegesen drága berendezések, nem szükséges különleges know how sem, tulajdonképpen ez a faéknek a feltalálása. Pasteurék dolgoztak ezzel, és azóta, tehát az 1800-as évek végétől használják ezt a módszert. Persze nyilván ezek is korszerűsödtek, tehát egyre jobb és jobb eljárásokat fejlesztenek ki, de az elv ugyanaz: a kórokozónak az antigénjeit úgy megismertetni meg a szervezettel, hogy közben ne tudjon betegséget okozni” – hangsúlyozta a professzor.
A CÉL AZ, HOGY LEGYEN HAZAI VAKCINAGYÁR
Azzal kapcsolatban, hogy ha ez régi technológia, érdemes-e ebbe befektetni és egy új gyárat fölhúzni Duda Ernő kiemelte, hogy itt csak az a kérdés, hogy mi a célunk: “nyilván az, hogy legyen egy hazai oltóanyaggyár, amelyik egy csomó olyan vakcinát tud készíteni, amit egyébként külföldről szoktunk megvenni. Egyébként: jó néhány védőoltás ott is ezen az elven alapul. Az ilyen oltás megbízható, és nincsenek súlyos mellékhatásai. Ugyanis ezzel a legnagyobb probléma az, hogy lehetnek. De amelyikről évtizedek során kiderült, hogy nincs vele ilyen gond, azt továbbra is gyártják így. Egyszerűen azért, mert olcsó. Hozzáteszem, hogy csak azért, mert egyelőre senki nem vette a fáradságot jobbat csinálni.”
KARIKÓ KATALINON ÉS PARDI NORBERTEN KÍVÜL MÉG 4-5 MAGYAR VETT RÉSZT A KORSZERŰ VAKCINA KIDOLGOZÁSÁBAN
A szegedi professzor azt is kiemelte, hogy a világ legkorszerűbb védőoltásának a kidolgozásában Pardi Norberten és Karikó Katalinon kívül még legalább négy-öt magyar vett részt, köztük olyanok, akik mondjuk egy évig dolgoztak kint, jelenleg itthon vannak. “Az agyi kapacitás megvan hozzá, tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy ezt idehaza megcsináljuk. Ha történetesen Karikó Katalin révén a BioNTech létre akarna hozni Magyarországon egy gyártókapacitást, nem hiszem, hogy importálni kellene a szakembereket. Ismereteim szerint a Szegedi Biológiai Központban van egy csoport, amelyik ilyen, messenger alapú technológiákon dolgozik. Tehát itt is elindult valami. Jobban örülnék, ha egy messenger alapú technológiát vásárolnánk meg, és azt kezdenénk el gyártani. Azt kell végiggondolni, hogy a Covid jelenlegi probléma. Lehet, hogy egy éven belül, de akár még ad absurdum hamarabb is eltűnik. Nem fog, de a matematikai lehetősége megvan. De bármikor jöhet egy egészen más jellegű kórokozó, és az nem szükségszerűen vírus, lehet egy gomba, egy baktérium, vagy egysejtű, féreg, a fene tudja, mi minden. Egy kórokozó az esetek jelentős részében nagyon különleges szaporítási feltételeket igényel, de mondok mást is. A környezetünkben élő baktériumoknak a 80-90 százalékát egyáltalán nem lehet laborban szaporítani. Emiatt ha történetesen egy olyan baktérium okozna világjárványt, egy ilyen vakcinagyárral semmire sem megyünk” – tette hozzá Duda Ernő.
A MESSENGER ALAPÚ VAKCINÁK ELŐÁLLÍTÁSÁVAL RÖGTÖN TUDNÁNK REAGÁLNI A KÖVETKEZŐ HULLÁMOKRA
“A debreceni gyár nagyon jó lesz arra, hogy az eddig ismert védőoltásoknak egy részét, meg a Covid elleni első generációs vakcinákat előállítsuk, de egy messenger alapú vakcinát előállító gyár alkalmas lenne, hogy a következő hullámok ellen azonnali védőoltást tudjunk készíteni hónapokon belül. A világ legkülönbözőbb pontjain csinálnak már messenger alapú védőoltásokat úgy, hogy megveszik a technológiát. Ez sok pénzbe kerül, de a debreceni gyár felépítése sem filléres dolog” – hívta fel a figyelmet a szegedi professzor.
