Szentkirályi Alexandra: új veszélyhelyzeti elemekkel bővülhet az alaptörvény, az árstop esetleges fenntartását a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi
Az alaptörvény tervezett módosításával a kormány a veszélyhelyzet körét szeretné kibővíteni két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal – mondta el Szentkirályi Alexandra, kormányszóvivő pénteken az M1 Ma reggel című műsorában.
Szentkirályi Alexandra elmondta, a járványhelyzet alatt fontos volt, hogy adott esetben gyorsan és határozottan fel tudott lépni a kormány, és bár a pandémia miatti veszélyhelyzet május végén lejár, lehetnek olyan szituációk, amikor a kormánynak be kell avatkoznia.
A KORMÁNY EDDIG 40 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTT A HÁBORÚ MENEKÜLTJEINEK MEGSEGÍTÉSÉRE
Mint mondta, a kormány 40 milliárd forintot költött eddig a háborúból menekülők különböző formában történő megsegítésére, és ennek az összegnek mintegy 2 százalékát kapta meg csupán az uniótól. Ez nem váratlan, a határvédelemre fordított 600 milliárd forintból is csak 4 milliárd forintnyi támogatást kapott az ország – jegyezte meg, hozzátéve, szeretnék, ha az unió jobban kivenné a részét ezekből a terhekből, mert Magyarország az egész unió nevében is eljár.
A KORMÁNYSZÓVIVŐ SZERINT AZ ÁRSTOP ESETLEGES FENNTARTÁSÁT A MAGYAR GAZDASÁG LEHETŐVÉ TESZI
Szentkirályi Alexandra a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az árstop esetleges fenntartását a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi, mivel “jól sáfárkodtak” a rájuk bízott közvagyonnal, és ütésálló magyar gazdaságot tudtak létre hozni; tavaly – a koronavírus-járvány után is – az egyik legmagasabb gazdasági növekedést produkálta a magyar gazdaság.
AZ INFLÁCIÓ NÖVEKEDÉSE A BRUTÁLIS ENERGIAÁR NÖVEKEDÉS MIATT TÖRTÉNIK
Az infláció növekedésének egyik fő oka, hogy brutálisan megemelkedtek az energiaárak – mutatott rá Szentkirályi Alexandra, kiemelve, hogy ez nem magyar sajátosság, és a magyar inflációs adat például egy tizeddel marad el az amerikaitól. Közölte, számítanak az uniós forrásokra, amelyek járnak a magyar embereknek, ugyanakkor nincs úgy “kifeszítve” a magyar gazdaság, mint 2010 előtt, tehát nincs szó arról, hogy ha ezek a pénzek nem érkeznének meg, akkor megszorításokra vagy IMF-hitelre lenne szükség.
Forrás: MTI
