Érdekes dolgokat tartalmaz a friss Magyar Közlöny: visszajön több olyan intézkedés is, amelyet még a koronavírus alatt vezettek be hazánkban
Szerdán döntött a parlament arról, hogy öt hónappal, azaz november elsejéig meghosszabbítják a háborús veszélyhelyzetet. Érdekesség, hogy ezzel kapcsolatban újra hatályba léptettek több olyan intézkedést is, amelyet a koronavírus-járvány idején kihirdetett veszélyhelyzet alatt hozott a kormány – derült ki a Magyar Közlönyből. Az Index szerint emellett az energiahordozók áráról, a helyi adókról, az ukrán állampolgárok munkavállalásáról és az extraprofitadókról szóló kormányrendelet hatályát is kitolták őszig.
A koronavírus magyarországi megjelenése után, 2020. március 11-én országos veszélyhelyzetet léptettek életbe, és korlátozó intézkedéseket vezettek be. Ahogy fogalmaztak: „Így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.” 2020. június 18-án szűnt meg a veszélyhelyzet, de érvényben maradt a járványügyi készültség. A veszélyhelyzetet ősszel, a második hullám begyűrűzésekor újra kihirdették, majd többször meghosszabbították, végül idén februárban megszűnt.
A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MIATTI VESZÉLYHELYZET ALATT HOZOTT INTÉZKEDÉSEK KÖZÜL TÖBBET IS ÚJBÓL HATÁLYBA LÉPTETNEK
Az orosz–ukrán háború miatt kialakult humanitárius, valamint európai gazdasági helyzetre reagálva az Országgyűlés június 8-án, szerdán törvényalkotással felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt kiadott kormányrendeletek hatályát a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló (2022. évi VI.) törvény hatályosságáig, azaz 2022. október 31-éig meghosszabbítsa. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet alapján azonban nem csak az Ukrajnában zajló háború miatti intézkedéseket, hanem a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet alatt hozott intézkedések közül többet is újból hatályba léptetnek. Ahogy a Magyar Közlönyben írják: az Országgyűlés jóváhagyja az egyes, a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása céljából kihirdetett veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 190/2022. (V. 26.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet), amellyel a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján, rendkívüli intézkedésként a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, illetve a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt kiadott rendeleteket.
MIRE AD FELHATALMAZÁST A VESZÉLYHELYZET? MUTAJUK!
Az Index azt is összeszedte, hogy pontosan milyen kormányzati intézkedésekre ad felhatalmazást a háborús veszélyhelyzet:
- halasztást nem tűrő esetben a kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető, amit aztán a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni;
- amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki;
- a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétől – a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át;
- rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg;
- a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód például a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések körét érintően;
- rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő;
- a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben meghatározottak szerint a Magyar Állam felügyelete alá vonható;
- a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott útvonalra korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható;
- korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, amit a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni;
- elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa;
- elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.
KÜLÖNADÓ ÉS HONVÉDELMI ALAP
Mint tovább kiemelték, a kormány múlt heti kihelyezett kormányülésén fogadta el a 2023-as költségvetést, és döntött az extraprofit-különadók kivetésének szabályairól. Az elhúzódó háborús helyzet miatt a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, amelybe azoknak a szektoroknak kell különadót fizetni, amelyek extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban. Az extraprofitadókról szóló rendelet 2022. július 15-én, míg a gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról szóló rendelet annak hatálybalépését követő 14. napon lép hatályba.
