Rabló, egy korszak legismertebb bűnözője, vagy Kossuth szabadságharcosa? A köznép nyomorgatója, vagy valóban hős? Ki volt Rózsa Sándor? Készült az életéből sorozat, abból paródia: 23 évesen lépett a bűn útjára a leghírösebb szögedi betyár. (AZÉ-AZÉ)
Megosztó személy Rózsa Sándor: vannak, akik a puszta Robin Hoodját látják benne, míg egyesek szerint nem volt más, mint egy köztörvényes bűnöző. Egy biztos, kalandos élete volt. Egy olyan korban élt, amikor nem volt leányálom az alföldön az élet. Ha valaki jobban bele akar merülni, milyen volt akkoriban, azoknak Jancsó Miklós Szegénylegények című művét javaslom megtekintésre.
RÓZSA SÁNDOR KEZDETEK
Ki is volt Rózsa Sándor a Wikipedia szerint?
Anyját Kántor Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, minthogy lólopásért felakasztották, más források szerint rablás közben Bácskán agyonütötték. Rózsa Sándor írástudatlan volt. Első bűntettét Kiskunhalas határában követte el. Darabos István gazdától két meddő tehén ellopása miatt 23 éves korában, 1836-ban indult ellene eljárás. Ekkor került a szegedi várbörtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett, és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. Hatvan kitudódott bűnesete ismert. 30 embert, köztük csendőröket ölt meg, tanyákat rabolt ki, szarvasmarhákat, lovakat hajtott el. Mindezért állandó menekülésben, üldöztetésben volt része. Az Alföld hatalmas pusztáin, tanyáin bujkált, állítólag a Veszelka családnál talált gyakorta menedéket. 1845-ben kegyelmi kérvényt nyújtott be a királyhoz, miszerint szeretne becsületes életet élni, de elutasították.
SZABADSÁGHARC
1848. október 13-án amnesztiában részesült, és 150 felfegyverezett lovassal szabadcsapatot alakíthatott. A népi legenda szerint Kossuth Cegléd felé kocsizott, amikor Rózsa Sándor ki akarta rabolni, de Kossuth meggyőzte, hogy inkább az idegen csapatok ellen harcoljon. Az viszont tény, hogy a Honvédelmi Bizottmány 1848. október 13-án amnesztiában részesítette Rózsa Sándort. Szokatlan kinézetükkel és a nem reguláris harcmodorukkal sikereket is arattak a szabadságharcban. November 17-én Asbóth Lajos ezredes az Ezeres nevű falu (Erdély) lefegyverzésére vezényelte ki Rózsa Sándor szabadcsapatát, akik kirabolták a falut, és 36 lakosát megölték. Emiatt Vukovics Sebő délvidéki kormánybiztos nemsokára feloszlatta a szabadcsapatot.
A SZABADSÁGHARC UTÁN
Szegeden, Alsóvároson telepedett le, megnősült és árendás lett (bérlő), gazdaságot üzemeltetett, a legenda szerint szép majorsága volt, de lebukott. Megszökött, és egészen 1857-ig folytatta a betyár életmódot. Az elfogását sem a csendőrség hajtotta végre, hanem – miután egy veszekedés során lelőtte a sógorát – a szomszédok fogták le és vitték be Szöged városába. Ezután a kufsteini várbörtönben raboskodott a kiegyezésig (1868), ahonnan amnesztiával szabadult, de ezzel sem tudott élni, mert kirabolta a vasúti postakocsit Szeged közelében. A kiegyezés utáni politika már nem kedvezett a betyárvilágnak, Ráday Gedeon királyi biztos 1869 januárjában tőrbe csalta, és lefogatta. Először életfogytiglanra, majd kötél általi halálra ítélték, ám ezt a kúria megváltoztatta, élete végéig börtönben kell maradnia, 1878 november 22-én, 65 évesen vitte el a tüdővész a szamosújvári börtönben.
A JUTALMAZÓ RÓZSA SÁNDOR LEGENDÁJA
A Wikipedia szerint Rózsa Sándor felbukkanásával nyert igazi értelmet a „betyárbecsület” szó. Egyes korabeli források szerint csakis a gazdagoktól vett el, másokkal bőkezűen bánt: elismerését szívesen fejezte ki jutalmazással. A betyárbecsület szavunk eredete homályba vész, de egyes romantikus elképzelések szerint Rózsa Sándornak köszönhetjük. A betyár szó eredetileg perzsa, amely török közvetítéssel honosodott meg a magyar nyelvben, eredeti jelentése legényember.
A TV SOROZAT
1971-ben mutatta be a Magyar Televízió a 12 részes Rózsa Sándor sorozatot, Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja műve alapján, ami már a bemutatójakor sok vitát szült, a túlzott őzéssel, és soha nem létezett népies beszédstílusával, amelyet Hofi Géza zseniálisan kiparodizált.
