Bóna Szabolcs Hódmezővásárhelyen: nem fog működni a magyar agrárium együttműködések nélkül, 9,5 millió magyar élelmiszeréről és élelmiszer-biztonságáról kell gondoskodni
Nem fog működni a magyar agrárium együttműködések nélkül – jelentette ki az agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter csütörtökön Hódmezővásárhelyen. Bóna Szabolcs a 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdanapok megnyitóján azt mondta, ha hatékony, jól működő agráriumot akarunk építeni, akkor minden résztvevőnek tudomásul kell vennie, hogy együtt kell működnie.
A politikus rámutatott, a világ megváltozott, és nem az a kérdés, hogy ki mekkora méretben végzi tevékenységét. Létezik mérethatékonyság, csak a ennek dimenziója átlépte a magyar lehetőségeket és a kereteket.
9,5 MILLIÓ MAGYAR ÉLELMISZERÉRŐL KELL GONDOSKODNI
Az agráriumért és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztériumnak a mellett, hogy az ágazatból élő 170-200 ezer ember sorsát meghatározza, 9,5 millió magyar élelmiszeréről és élelmiszer-biztonságáról is gondoskodnia kell – közölte a tárca vezetője. Bóna Szabolcs szerint az agrártárca abban kéri az ágazat szereplőinek partnerségét, hogy közösen vállalják a felelősséget. “Mi arra vállalkozunk, hogy együttműködjünk a gazdatársadalommal” – mondta.
A MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS ÜNNEPE
Bóna Szabolcs leszögezte, a kiállítás a magyar állattenyésztés ünnepe és mindig is azt volt, melyre illik eljönnie a mindenkor regnáló agrárminiszternek. A politikus ígéretet tett arra, amíg betölti ezt a posztot ennek a kötelezettségnek eleget is fog tenni. Antal Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója kifejtette, a vidék legrangosabb állattenyésztési kiállításának egyik legnagyobb értéke, hogy összehozza az ágazat szereplőit. Itt találkoznak a tenyésztők, a termelők, feldolgozók, kereskedők, kutatók, oktatók, gépforgalmazók, finanszírozók, szakmai szervezetek képviselői.
A RENDEZVÉNY A FIATALOKNAK IS PÉLDÁT MUTAT
A szakember kihangsúlyozta azt is, hogy a magyar agráriumban óriási potenciál van, de csak akkor, ha a gazdák összefognak, fejlesztenek és értéket, hozzáadott értéket teremtenek, nem csak termelnek, az ma már nem lesz elég. A rendezvény a fiatalok számára is példát mutat, hiszen az agrárium jövője azon múlik, hogy lesznek-e olyanok, akik értéket látnak a földben, az állattartásban, a vidéki életben és a gazdálkodásban – közölte a vezérigazgató. Szavai szerint a mezőgazdaság nem a múlt, hanem a jövő egyik új területe, ahol a hagyományos tudás mellett egyre nagyobb szerepet kap az innováció, a digitalizáció, a precíziós technológia és a fenntartható gazdálkodás.
KONFERENCIÁT IS SZERVEZNEK
Az 1994 óta megszervezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdanapok középpontjában az állatbemutatók állnak, szarvasmarha, ló, sertés, kecske, juh és baromfi fajtabemutatókat is rendeznek. A kiállítás nyitónapján tartják a tenyészállatok bírálatát, a zárónapon pedig kiskérődző szakmai napot szerveznek elsősorban a juhtenyésztők számára, amelyen mások mellett a fajtacsoportok győztes tenyésztői számolnak be tapasztalataikról. A kiállítás keretében számos konferenciát szerveznek: a Magyar Precíziós Állattartásért Egyesület a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve tart konferenciát, a Debreceni Egyetem önálló pavilonjában, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem önálló standján szervez szakmai rendezvényeket – írja az MTI.



