Szeged elfeledett története: az első világháború alatt kitelepített olasz és szlovén civilek emlékére avatnak táblát
Emléktáblával tisztelegnek Szegeden az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia adriai térségéből kitelepített olasz és szlovén anyanyelvű civilek, valamint az őket befogadó szegediek előtt. A kezdeményezés célja, hogy egy mára szinte teljesen elfeledett történelmi epizód ismét méltó figyelmet kapjon.
A csütörtöki avatásról Murányi Gábor történész, a kezdeményező Meritum Egyesület elnöke számolt be az MTI-nek.
AMIKOR A HÁBORÚ SZEGEDIG ÉRT
Murányi Gábor felidézte: 1915 májusában, Olaszország hadba lépésével az Isonzó folyó mentén is fellángoltak a harcok. A front eseményeit Szegeden is kiemelt figyelemmel követték, hiszen a város egyik háziezrede, a császári és királyi 46. gyalogezred fontos szerepet játszott az ütközetekben. A háború azonban nemcsak a katonákat érintette. Az Isonzó-front térségéből, a karsztvidékről és az Isztriai-félszigetről civilek ezreit telepítették ki a Monarchia belső területeire.
TÖBB MINT EZER EMBER ÉLT A SAÁR-TELEPEN
Az akkori Csongrád és Csanád vármegyében Szeged mellett Makó és Kistelek is számos olasz és szlovén ajkú kitelepített ideiglenes otthonává vált.
„Fél éven keresztül Szegeden az egykori Saár-telepen – a mai Dorozsmai út és Fonógyári út által határolt iparterületen – élt több mint ezer kitelepített”
– ismertette Murányi Gábor. A történész hozzátette: a kitelepítettek viszonylag szabadon mozoghattak a városban, sőt munkát is vállalhattak, bár erre kevesen vállalkoztak. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy bizonyos anyagi támogatást kaptak.
JÁRVÁNYOK ÉS TRAGÉDIÁK IS SÚJTOTTÁK A TELEPET
A Saár-telepen sok ember élt összezsúfolva, ami kedvezett a járványok kialakulásának. A betegségek több áldozatot is követeltek, köztük gyermekeket és fiatalokat is. A kitelepítetteket végül fél év után ausztriai táborokba szállították tovább, ahonnan csak a világháború lezárulta után térhettek vissza szülőföldjükre.
Murányi Gábor szerint a történet évtizedekre feledésbe merült, az elmúlt évek levéltári kutatásai azonban számos részletet feltártak a kitelepítettek sorsáról.
AZ EGYKORI KÖZKÓRHÁZ ÉPÜLETÉN AVATJÁK FEL AZ EMLÉKTÁBLÁT
A kitelepítettek előtt tisztelgő emléktáblát csütörtökön az egykori Városi Közkórház épületén avatják fel. Az intézmény annak idején fontos szerepet játszott a kitelepítettek ellátásában és gyógyításában. Az avatást konferencia előzi meg, ahol magyar és olasz szakemberek ismertetik az elmúlt évek kutatásainak eredményeit.
NEMZETKÖZI EMLÉKEZETPROJEKT RÉSZE A KEZDEMÉNYEZÉS
A Meritum Egyesület elnöke hangsúlyozta: a kezdeményezés jóval túlmutat a helyi emlékezetpolitikán. Két évvel ezelőtt az olaszországi Karszti Barlangkutató Egyesület és a Meritum Egyesület közösen állított emléktáblát Doberdó térségében, San Martino del Carso településen a szegedi katonák és az onnan kitelepített civilek emlékére.
A civil szervezet emellett stratégiai partnerként vesz részt egy nemzetközi projektben is, amelyben tizenegy ország harminc intézménye dolgozik együtt az első világháború örökségének feltárásán és bemutatásán.
EURÓPAI ADATBÁZIS ÉS SZEGEDI ÖRÖKSÉGI ÚTVONALAK IS KÉSZÜLNEK
Az uniós támogatással megvalósuló, ősszel záruló program részeként létrehozzák az első világháborús emlékek közös európai adatbázisát és az azt bemutató honlapot is.
Szegeden pedig örökségi útvonalakat alakítanak ki, valamint ezekhez kapcsolódó oktatási anyagokat is készítenek – közölte Murányi Gábor.
