A BYD vezetése nemsokára Szegedre látogat, ahol beszámol a beruházásról, vagyis arról, hogy mennyi pénzt fektetnek be a térségbe, mekkora munkaerőre van szükségük, és milyen kapacitással fog működni a gyár. A kínaiak tervei szerint már 2025-ben legurulhatnak az első autók a gyártósorról. Az e-autógyár több ezer új munkahelyet, több milliárd eurónyi beruházást és jelentős iparűzési adóbevételt jelent városunknak, ahol a december végi bejelentésre már pozitívan reagált az ingatlanpiac.
Kína egy látványos gesztussal nyitott Szeged felé, amikor tavaly nyáron egyik nemzeti kincsüket, egy, a Han-dinasztiából származó jádepáncélt és számos agyagkatonát engedtek bemutatni a Móra Ferenc Múzeumban. A jádelapocskákból és aranyból készített értéktárgy még látható volt a szegedi múzeumban, amikor bejelentették, hogy a Tisza-parti városban épít gyárat a világ egyik legnagyobb e-autó gyára, a BYD. A kínai cég antréja jól sikerült: a gazdaságilag leszakadó, álmost térség varázsütésre felpezsdült.
A HELYI MUNKAERŐRE ÉPÍTENEK
Szijjártó Péter külügyminiszter és Botka László, Szeged polgármestere egyaránt a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházásának nevezte a kínai cég gyárépítését. “Az elektromos járművek első számú gyártója, a BYD történelmi beruházást tervez megvalósítani Szegeden. A kínai vállalat első európai elektromos járműgyártó üzemét hozza létre Magyarországon mintegy 300 hektáros területen” – közölte az Indexszel Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője. Mint mondta: a beruházásnak köszönhetően több ezer, magas hozzáadott értékű munkahely jön létre, miközben a helyi beszállítók is profitálnak a BYD jelenlétéből.
Egy-egy gigaberuházás Achilles-sarka a munkaerőforrás hiánya. Arra a kérdésükre, hogy a gyár menedzsmentje a Dél-Alföld lakói mellett épít-e a Vajdaságban élőkre is, közölték: a magyar szabályok világosan fogalmaznak. A BYD elsősorban helyi munkaerőre kíván támaszkodni a jövőben: “csak akkor lehet nem magyar munkavállalót alkalmazni, ha nincs, vagy ha a magyar munkavállaló az adott munkahelyet nem akarja betölteni” – tette hozzá a külügyi szóvivő.
BOTKA ETTŐL NEM LESZ FIDESZES
„A mai napig nem kértek fel a Fidesz polgármester-jelöltjének, nem léptem be a Fideszbe, nem fogok részt venni a Békemeneten és továbbra is le van tiltva az önkormányzati cégeknél a Ferencváros támogatása” – mondta el a napokban Botka László a Közéleti Kávéház című rendezvényen. A szegedi Városháza Dísztermében a polgármester elárulta, hogy a kormányzattal csupán akkor alakult ki szorosabb együttműködés, amikor a BYD közölte: ha Magyarország mellett döntenek, akkor Szeged érdekli őket. “A kínai cég vezetése több magyarországi települést is megvizsgált, és a legnagyobb titoktartást várta el lehetséges partnereitől” – magyarázta a 22 éve regnáló városvezető, aki hozzátette: a BYD egy óriási, tőzsdén jegyzett cég, amelynek 600 ezer alkalmazottja van világszerte.
„A tavalyi évben a munkánk döntő része ezzel a projekttel telt” – engedett bepillantást a kulisszák mögé Botka László, mondván: hetente több tárgyalása volt hol Szegeden, hol Budapesten, hol pedig Kínában. “December 22-én szállt fel a füst, amikor a BYD bejelentette a – 20 órával korábban meghozott – döntését. Úgy gondolom, mindez történelmi jelentőségű dolog Szegeden, hiszen a jövő iparágáról van szó” – fejtegette a polgármester, aki elárulta, hogy a gigacég illetékes vezetője Szegeden fog egy bejelentést tenni, amivel „új szakaszába lép ez a történet”.
A KORMÁNYHIVATAL SZABJA MEG A VÉTELI ÁRAT
Botka László kritikusai szerint az egyik nagy „bűne”, hogy polgármestersége elején, 2008 előtt nem tudott megállapodni a Mercedesszel. A cég ugyanis Szegeden szeretett volna gyárat építeni, de a városnak nem akaródzott 200 hektárnyi területet biztosítani, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) akkori vezetésével sem volt rózsásnak mondható a viszonya. A német Mercedes ezután döntött Kecskemét mellett. A polgármesterünk ezzel kapcsolatban kiemelte, a kecskeméti gyár összeszerelő üzem, de a BYD gyártóüzem lesz.
„A BYD megadta, hogy mennyi elektromos áramra és vízre lesz szüksége. Jelentem, negyede-ötöde, mint a debreceni akkumulátorgyárnak” – fejtette ki a polgármester, aki folyamatos tájékoztatást ígért a szegedieknek. Elárulta, hogy a 300 hektárnyi terület egyharmadát a Picktől vették meg, a kétharmadát kitevő – kisebb parcellákból álló – területet a kormányhivatal bevonásával vásárolják fel a tulajdonosoktól. “Meglepően sok a doktori címmel rendelkező földtulajdonos errefelé” – jegyezte meg viccelődve a politikus, aki hozzátette, hogy a kormányhivatal szabja meg a vételi árat. Tájékoztatása szerint a város év végééig átadja a teljes 300 hektáros ipari területet.
AZ SZTE MÉG NEM TÁRGYALT A BEFEKTETŐKKEL, DE NAPIRENDEN VAN A TALÁLKOZÓ
A szakképzett munkaerőről szólva a polgármester elárulta: szerinte óriási tartaléka van a magyar munkaerőpiacnak. A helyi középiskolák tanulóinak több mint a fele, míg az egyetemisták nagy része nem szegedi. Botka László úgy tudja, hogy a középiskolákban és az SZTE-n hamarosan beindulnak azok a képzések, amelyek a BYD igényeinek megfelelnek.
Az Index információi szerint az SZTE vezetése még nem tárgyalt a kínai befektetőkkel, de a találkozó már napirenden van.
BEROBBANÓ INGATLANPIAC
Hódmezővásárhely fideszes országgyűlési képviselője, Lázár János a Rádió7-nek úgy nyilatkozott, hogy a szegedi autógyár nemcsak munkahelyek tízezreit fogja megteremteni, hanem párhuzamosan nőni fog a település lakosainak száma is. Az építési és közlekedési miniszter példaként említette Debrecent, ahol a beruházásokkal 60 ezerrel fog nőni a cívisváros lakossága a következő években. Szegeden nem lesz ekkora ez az érték – vélekedett a miniszter –, de több tízezerrel fog nőni azoknak a száma, akik beköltöznek Szegedre vagy ingáznak. Az beruházás hírére reagált a szegedi, illetve a Csongrád vármegyei ingatlanpiac is.
Az ingatlan.com szerint berobbantja a szegedi ingatlanpiacot az elektromos autógyár beruházása. Mint írták: az eladó lakások és házak iránt országosan már több mint 210 ezer érdeklődés érkezett 2024 januárjában az ingatlan.com oldalán, ami éves összevetésben 20 százalékos erősödést mutat. A legnagyobb növekedést Szeged érte el, az itteni lakóingatlanok iránti kereslet 68 százalékkal emelkedett, ami messze a legjelentősebb élénkülés a megyei jogú városok és vármegyeszékhelyek körében.
