Közel nyolcmilliárd forintért fúrnának geotermikus kutakat Kiskunhalas környékén – a projekt Csongrád-Csanád vármegyét is érinti

Az MVM egyik leányvállalata a következő három évben közel nyolcmilliárd forint értékben tervez geotermikus fúrási és kúttesztelési munkálatokat az Alföldön. A projektre kiírt közbeszerzést egy állami tulajdonú vállalat nyerte el. Ezt a vállalatot két éve vásárolta meg a nemzeti vagyonkezelő annak érdekében, hogy az állam erősítse szerepvállalását a geotermikus energia kutatásában, kitermelésében és hasznosításában.

A megállapodáshoz tartozó dokumentáció szerint az MVM csoport célja olyan erőművek létrehozása, amelyek geotermikus energiával termelnek villamos energiát. Ennek várható hatásaként csökkenhet a külső energiaforrásoktól való függőség, valamint mérséklődhet a fosszilis energiahordozók égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás – részletezi a G7.

A csoporthoz tartozó Komm Hull Villamosenergia Kereskedő Kft. geotermikus kutatási engedéllyel rendelkezik Kiskunhalas térségében, programjának keretében itt kíván mélyfúrásokat végezni. A tervezett munkák a most megkötött, 7,86 milliárd forint értékű szerződés alapján valósulhatnak meg. A területen az első geotermikus kutatófúrást legfeljebb 3500 méter mélységig végzik majd, egyösszegű, úgynevezett „kulcsrakész” díjazással.

A MUNKÁLATOK NEM CSUPÁN KISKUNHALAST ÉRINTIK

A közbeszerzési dokumentumok alapján a geotermikus kutatási terület több mint 175 négyzetkilométer, így – bár a projekt címében kizárólag Kiskunhalas szerepel – a munkálatok több település környezetét érintik. A kutatási terület Kiskunhalas mellett Harkakötöny, Kiskunmajsa, Zsana, Balotaszállás, Kisszállás, valamint a Csongrád-Csanád vármegyében található Pusztamérges közigazgatási határát is magában foglalja.

A CÉL A FÖLDGÁZ KIVÁLTÁSA

A tágabb energetikai környezetben a geotermikus energia szerepe egyre hangsúlyosabb. A Nemzeti Energiastratégiában és az Energiaügyi Minisztérium által tavaly megalkotott Földhő Hasznosítási Koncepcióban egyaránt szerepel a geotermikus energia felhasználásának bővítése.

A dokumentumok szerint a geotermikus energia hazai felhasználását a jelenlegi 6,4 petajoule-ról 2026-ra 8 petajoule-ra, 2030-ra pedig 12–13 petajoule-ra kívánják emelni, illetve később tovább növelni. A tervek alapján a geotermikus energia részaránya a teljes hőtermelésen belül 2030-ra 12 százalékra emelkedhet, 2035-re pedig elérheti a 25–30 százalékot. A számítások szerint ez 2030-ig évente 500–700 millió köbméter, 2035-ig összesen 1–1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását jelentheti.

CSUPÁN EGYETLEN AJÁNLAT ÉRKEZETT HÁROM HELYETT

A G7 információi szerint ugyanakkor a szakmai szervezetek kifogásolták, hogy a Földhő Hasznosítási Koncepció előkészítése során több szakmai javaslat nem került be a végleges anyagba, sőt egyes vállalások az egyeztetés végére kikerültek belőle.

További észrevétel, hogy a közbeszerzési felhívás eredetileg három ajánlattevő bevonását írta elő egy keretszerződés keretében, ám végül csak egy ajánlat érkezett. Az egyetlen ajánlatot a Rotaqua Kft. nyújtotta be, amely 2023 végén került állami tulajdonba. A cég több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mélyfúrás területén: jogelődje, a Mecseki Ércbányászati Vállalat az ötvenes évek közepétől vett részt a magyarországi uránkutatáshoz kapcsolódó fúrásos munkákban.