Döntött a bíró: kiderült, szabadulhat-e a szegedi fegyházból Magda Marinko
1996-ban ítélte jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre Magda Marinkot a Legfelsőbb Bíróság, azóta a Szegedi Csillagbörtönben raboskodik, és többször is mellőzte a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét a bíróság. Ma ismét döntött a Szegedi Törvényszék: fegyházban marad a gyilkológép, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét pedig 1 év elteltével ismételten meg kell vizsgálni.
Szerkesztőségünknek küldött közleményében a Szegedi Törvényszék emlékeztet, hogy M. M. elítéltet előre kitervelten, nyereségvágyból, több – Kecskeméten három, míg Orosházán egy – emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt ítélte jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban.
HETEDIK ALKALOMMAL MELLŐZTÉK A FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS LEHETŐSÉGÉT
A törvényszék azt írja, hogy az elítélt a szabadságvesztés büntetést 1996. június 1. napja óta tölti, számára a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége 2019. március 24. napján nyílt meg, azonban azt a bíróság immáron hetedik alkalommal mellőzte. A törvényi rendelkezések és a bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultság az elítélt számára, hanem az összetett törvényi feltételek mellett is csupán adható lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés-büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.
A CÉL KETTŐS
A szabadságvesztés-büntetés célja kettős: visszatartó erővel bír az elkövető és más számára is, emellett az elítélt kiemelésével a társadalom védelmét is szolgálja. Ehhez képest a feltételes szabadságra bocsátás célja, hogy az elítélt vissza tudjon illeszkedni a társadalomba, ha feltehető, hogy a jövőben törvénytisztelő életmódot tud folytatni. Mérlegelni kell tehát, hogy a társadalom védelme az elítélt szabadon bocsátásával is biztosított-e, ehhez pedig alaposan vizsgálandók azok a tények, amiből az elítélt szabadulása utáni magatartására lehet következtetni, így az elítélt jutalmazási-fegyelmi helyzete, személyisége, az elkövetett bűncselekményekhez való viszonyulása.
HOSSZÚ ÉVEK ÓTA PROBLÉMAMENTES MAGATARTÁST TANÚSÍT MAGDA MARINKO, DE A KOMMUNIKÁCIÓJA SZEGÉNYES
Az elítélt a büntetés-végrehajtási intézetben hosszú évek óta tanúsít problémamentes magatartást, azonban kommunikációja csupán néhány személyre korlátozódik, egyéb személyekkel, így az eljáró bíróval, ügyésszel és saját védőjével nem hajlandó kommunikálni. Szabadulása esetére vonatkozó terveiről nem nyilatkozott, ahogy arról sem, hogy az elkövetett bűncselekményekhez hogyan viszonyul, azokat megbánta-e, ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna.
MA DÖNTÖTT A SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK
A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája ezért a mai napon meghozott végzésével M. M. elítélt életfogytig tartó fegyház fokozatú szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátását mellőzte. A törvényi előírásokkal összhangban rendelkezett arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 1 év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzése nem jogerős, azzal szemben az elítélt védője fellebbezést jelentett be, míg az elítéltnek 8 nap áll a rendelkezésére, hogy a végzés kézhezvétele után ekörben nyilatkozzon, ugyanis a meghallgatásról önszántából távozott, a végzés kihirdetését nem várta meg.



