Újra itt a “világvége” a Nagy-Britanniában feltűnt koronavírus-mutációval? Dr. Letoha Tamást faggattuk
Vadonatúj, erősebben fertőző koronavírus-változat jelent meg az Egyesült Királyságban, ami elég rendes riadalmat okozott egész Európában. Több ország gyakorlatilag karanténba zárta Nagy-Britanniát, Magyarország sem hagy leszállni brit repülőgépeket, a kérdés pedig az ajtón dörömböl: kész a covid-vakcina, de mi lesz, ha nem hatásos a mutálódott koronavírus ellen? Újabb vakcina-fejlesztés, újabb elvesztegetett év az életünkből? A válasz nem ennyire apolkaliptikus, Dr. Letoha Tamás szegedi kutatóorvos szerint nem hoz világvégét a mutáció, de azért nem árt résen lenni.
Exkluzív és szókimondó Szeged 365 interjú következik vakcináról, médiahisztiről, hirtelen szakértővé vált celebekről az Év Példaképe díjas szegedivel, aki jelenleg is együtt dolgozik az amerikai vakcinát jegyző Pfizerrel.
Sz365.: Beütött egy Covid mutáció Angliában, amitől fél Európa retteg. Most akkor, kezdődhet minden előről? Új vakcinát kell fejleszteni vagy esetleg jó lesz ellene a mostani is?
LT.: Az Angliában megjelenő mutáció a koronavírus tüskefehérjéjének, tehát az emberi sejtekhez kötődő részének az 501. aminosavát érinti: az ezen a helyen jelenlévő aszparagin aminosav cserélődött le tirozinra. A vírusok elleni immunválasz a vírusburokban bekövetkező, egy-két aminosavat érintő változás esetén ugyanis ugyanolyan hatékonysággal lép fel, így nem kell attól tartani, hogy a koronavírus ellen a klinikai vizsgálatokban már hatékonynak bizonyuló vakcinák hatástalanok lennének az új angol mutáns ellen. Ráadásul az mRNS alapú vakcinák lényege pont az, hogy a burokfehérjében bekövetkező kiterjedt változás esetében is gyorsan lehet létrehozni az új mutánst kódoló RNS szekvenciát. Az orvostudomány és a biotechnológia jelenlegi fejlettségének ismeretében én nem is tartok attól, hogy a vírusban bekövetkező változásokra a gyógyszeripar ne tudna gyorsan célzott és molekuláris szintű védelmet biztosítani.
Sz365.: A magyarok nagy része hallani sem akar az oltásról egy friss KSH felmérés szerint. Szerinted mi az oka a nagy mértékű társadalmi bizalmatlanságnak?
LT.: Ahogy azt a múlt héten megjelent Mandiner interjúban is elmondtam: a vírus felbukkanása óta a média igen egyoldalúan mutatja a vírushelyzetet. A vírus egészségromboló hatását egyoldalúan bemutató történetek elfelejtették bemutatni az orvostudomány jelenlegi fejlettségét. A médiapánik közepette lemaradtak a racionális, higgadtan tudományos nyilatkozatok, olyan volt az egész, mintha a bajnoki döntőben az egyik focicsapatot elfelejtették volna felengedni a pályára.
A jelenleg engedélyezett vakcinák ilyen gyors kifejlesztését pedig a vírusra vonatkozó molekuláris szintű adatok hihetetlen gyors feltérképezése tette lehetővé. Ez pedig már önmagában sokat árult el a tudomány fejlettségéről. A tudományos közvélemény 2019 végén értesült a koronavírus Kínában történő felbukkanásáról. A vírus molekuláris szintű feltérképezése pedig olyan gyorsan megtörtént, hogy kínai biotechnológiai cégek már februárban kereskedelmi forgalomba hozták a vírus egyes, labortóriumi körülmények közt létrehozott és termelt alkotórészeit. Mikor februárban elkezdtünk a koronavírussal komolyabban foglalkozni, számunkra, akik a nemzetközi gyógyszeriparban dolgozunk, egyértelmű volt, hogy számos vakcina és gyógyszer fejlesztése már megindult a koronavírus ellen. És ezek a fejlesztések nem az ismeretlenre, hanem a vírusokra vonatkozó évtizedes ismeretekre alapoztak.
A laikus közvélemény, ami nincs tisztában, hogy milyen fejlett az orvostudomány és a biotechnológia szintje, a tavasz óta tartó közhelyes pánikkeltés ismeretében viszont joggal feltételezi, hogy a kifejlesztett gyógyszerek vagy vakcinák nem érnek semmit, hisz tavasz óta csak azt hallja, hogy a vírus ellen az orvostudomány semmilyen racionális védelmet nem tud nyújtani. Az orvostudomány fejlettségének a többnyire nem orvos végzettségű víruscelebek részéről megnyilvánuló tagadása pedig oda vezetett, hogy az átlagember már nem hisz az orvostudománynak. Pedig az orvostudománynak pont ez a feladata, hogy egy, a közegészségügyet érintő járványhelyzetre a fertőzést megállító gyógyszerek vagy oltóanyagok formájában racionális védelmet nyújtson.
A helyzeten tovább rontott, hogy a közegészségügyet veszélyeztető járványhelyzetben a központi járványügyi laborokra leosztott és csakis megbízható metodikákra épülő tesztelések helyett gyakorlatilag bármelyik magánlabor belekezdhetett koronavírus tesztelésbe. A közegészségügy helyzetét javítani hívatott tesztelésből egy profiorientált üzletág lett, számos kérdéses hitelű résztvevővel és kétes metodikával. Az egymásnak ellentmondó tesztek pedig tovább fokozták a bizalmatlanságot. Komolyan véve a tavasz óta tartó általános tudománytagadást és kaotikus teszteredményeket, az újonnan megjelenő, évtizedes gyógyszeripari fejlesztésekre alapozó gyógyszereket és vakcinákat most ösztönös bizalmatlanság övezi.
Sz365.: Beszélgessünk egy kicsit Rólatok, ha jól tudjuk, nagy a pörgés a kutatócéged, a Pharmacoidea háza táján. Hogy áll az új projektetek? Mik a fejlemények?
L.T.: A nemzetközi gyógyszergyárakkal jelenleg 2 gyógyszeripari projektet valósítunk meg. Mindkettőben felhasználjuk a koronavírust. Hisz a vírus emberi szervezettel való kölcsönhatásainak molekuláris szintű ismerete számos ponton segítheti a gyógyszerfejlesztést, azok közül is főleg a legmodernebb génterápiás eljárásokat. Ezekhez ugyanis olyan vírus alapú génhordozókra van szükség, amelyek mentesek a koronavírusra jellemző immunológiai hatásoktól, ugyanakkor a kiválasztott sejtekbe és szövetekbe célzottan képesek örökítőanyagot juttatni.
Sz365.: Kiskarácsony vagy nagykarácsony? Egy múlt hétvégi Szeged 365 interjúban Zacher Gábor egyenesen azt mondta, hogy legszívesebben elhagyná az össz-családi ünneplést. Kikkel töltöd a karácsonyt, hogyan vigyázol a szeretteidre az ünnepek alatt?
L.T.: A családom tagjai elismert orvosok. Az aneszteziológus és intenzív terapeuta édesanyám több mint negyven éven át mentette a különböző egészségi állapotú és immunológiai hátterű politraumatizált betegek életét. Nővérem pedig az egyik vezetője a Szegedi Egyetem COVID osztályának. A koronavírus és az ellene szolgáló racionális orvostudományi eljárások ismeretében pontosan tudjuk, milyen személyes higiéniás szabályok betartásával tudjuk fertőzésmentesen eltölteni az ünnepeket. Az egészségünkre ügyelve egyébként mi is számtalanszor teszteltük magunkat, de csakis a megfelelő hitelű és minőségbiztosítással rendelkező gyártók tesztjeit használjuk. Hasonlóan a gyógyszeripari projektjeinkhez, a mindennapi életben is csak a tudományosan igazolt hitelességű teszteket fogadom el mérvadóként.
