Kiugróan sok új keresztnevet szerettek volna anyakönyveztetni a szülők tavaly Magyarországon, szinte dupla annyi kérelem érkezett a Nyelvtudományi Intézethez 2020-ban, mint az azt megelőző években, közölte a 24.hu érdeklődésére az intézet. Az olyan viszonylag földhöz ragadt újdonságok, mint az Oszama, a Szkott (így, szépen magyarul leírva, még véletlenül sem Scott-ként) és az Altea (tuti Seat szalonban dolgozik az apuka) mellett természetesen megjelent a teljesen magától értetődő Pandémia is.
2020-BAN ELÉG RENDESEN ELSZABADULTAK A FURCSA NEVEK
Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs tájékoztatása szerint a minden eddiginél nagyobb kreatív-bumm oka talán az lehetett, hogy a szülők jobban ráértek a neveken gondolkozni a járvány alatt. Mint a portál írja, a Nyelvtudományi Intézet a Miniszterelnökségtől kapja meg a névkérelmeket, és jogszabály határozza meg, hogy 30 napon belül szakvéleményt kell írniuk arról, hogy javasolják-e az adott nevet anyakönyvezésre, amit minden esetben indokolniuk kell. Az állásfoglalást jellemzően 1-2 hét alatt elkészítik. A járvány az intézet munkájára nem gyakorolt jelentős hatást, hiszen megközelítőleg tíz éve a zöldítés és a munkamenet gyorsításának érdekében online zajlik az illetékes minisztériummal.
Dr. Raátz Judit közölte, hogy az intézethez 2020-ban 609 kérvény érkezett, viszont mindössze 46 női és 21 férfinév kapott zöld utat.
MOST KAPASZKODJ, JÖNNEK A 2020-AS NEVEK
A kérelmezők nagy százaléka külföldön használt nevet szeretne bejegyeztetni – magyarázta a szakember. Ezek közt jellemzőek az olyan nevek, amelyek már anyakönyvezhetők, de csak a magyar helyesírásnak megfelelően. A szülők persze ragaszkodnának az eredeti, angol írásmódhoz.
Példaként említette a következő neveket:
- Fanny,
- Monika,
- Zaya,
- Wanda,
- Jasmin,
- Dorothy,
- Jennifer,
- Antony,
- Theo,
- Lukas.
Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel Magyarországon jogszabály mondja ki, hogy csak a magyar kiejtést követő helyesírással lehet magyar állampolgárnak nevet bejegyezni, így a felsorolt alakok nem anyakönyvezhetők.
A jóváhagyott nevek többsége külföldi eredetű volt 2020-ban, ezek közül a leggyakoribbak:
- a görög Altea, Elefteria,
- az arab Nabila,
- a német Lizel, Valburga,
- a francia Szolina,
- a spanyol Asella,
- és az angol Héli (wow, mint az üstökös, ezzel a névvel egy vezérigazgatói státusz már 30 évesen alap).
A férfinevek között szintén találunk arab (Oszama, Latif, Farisz, Fadi), német (Randolf), angol (Lex, Szkott), ónorvég (Ejnár) és héber (Raziel, Zetár) neveket.
A portál rákérdezett, volt-e olyan kérelmező, akit a Covid-19 ihletett meg, a szakember szerint mindössze egyetlen ilyen névkérelem volt. Egy szülőpár a Pandémia nevet szerette volna a kislányának bejegyeztetni. Természetesen a nevet nem javasolták anyakönyvezésre.
ELTŰNŐBEN VANNAK A KLASSZIKUS NEVEK
Dr. Raátz Judit beszélt arról is, hogy a „hagyományos” nevek eltűnnek, a nőknél gyorsabban, mint a férfiaknál. Nőknél az újszülöttek esetében nincs a száz leggyakoribb névben a Mária, Katalin, Erzsébet, de helyettük ezeknek a neveknek a rokon neveit használják, mint a Maja, Elizabet, Eliza. A férfinevek esetében viszont a száz leggyakoribb névben még ott vannak az olyan klasszikus nevek, mint a József, János, István és Sándor.
Az utolsó név hallatán a cikk szerzője elmorzsolt egy örömkönnyet.
Van még remény.
MI, SZEGEDIEK EBBEN IS PÉLDÁT MUTATTUNK
Szeged első 2021-es babája a szuper cuki Fanni nevet kapta a fent leírt ö̶k̶ö̶r̶s̶é̶g̶e̶k̶ furcsaságok helyett. Gyönyörű név, gyönyörű baba, mégegyszer gratulálunk a büszke szülőknek, jó egészséget, hajrá Fanni, hajrá Szeged!
