Egy magánszemély igazi ritkaságnak számító, eredeti Dankó Pista kottákat ajándékozott a szegedi Móra-múzeumnak
Dankó Pista kották kerültek a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonába: a lapokat egy magánszemély ajándékozta a közgyűjteménynek. A ritkaságnak számító dokumentumokat először a Múzeumok Őszi Éjszakáján, október 2-án mutatják be Szegeden, a Móra-múzeumban – olvasható az intézmény közleményében.
Eredeti Dankó Pista kották kerültek a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe. Az összesen 8 oldalas anyagon a dallamok mellett dalszövegek is olvashatóak. A kották eddig egy dunaújvárosi magánszemély birtokában voltak, aki rokonaitól örökölte meg a dokumentumokat. Hallott arról, hogy a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében vannak Dankó Pista relikviák, például egy Dankó-hegedű is – ezért döntött úgy, hogy a szegedi múzeumnak szeretné ajándékozni a lapokat.
A MÚZEUMOK ŐSZI ÉJSZAKÁJÁN MÁR LÁTHATJUK IS ŐKET
A kottákat először az idei Múzeumok Őszi Éjszakáján, október 2-án mutatják be a nagyközönségnek a Móra Ferenc Múzeumban. Ezen a szombaton 18-23 óra között várják az érdeklődőket különleges tárlatvezetésekkel, előadásokkal, detektív játékkal a Móra-múzeumban, a Fekete házban és a Vármúzeumban.
A NÉPIES MŰZENE EGYETLEN OLYAN ALAKJA VOLT, AKINEK SZEMÉLYÉT TÖBB ÍRÓ IS MEGÖRÖÍTETTE
Dankó István, művésznevén Dankó Pista Szeged-Fölsőtanyán, vagyis mai nevén Szatymazonon született. Vályogvetőként kereste kenyerét és virtuóz ugyan nem lett, de kortársai beszámolói szerint szívéből jött a zene, amikor játszott. 15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte cigányzenekarát, melynek egyben vezetője is volt. Blaha Lujza előadása révén tettek szert népszerűségre első dalai. 1890-ben Budapestre utazott, majd 1895-ben elnyerte az Új Idők pályadíját azzal, hogy Pósa Lajos balatoni nótáit megzenésítette. Az 1890-es években beutazta Magyarországot a daltársulatával, de megfordultak Oroszországban is. A népies műzene egyetlen olyan alakja volt, akinek személyét több író és költő megörökítette.
