50 éve szagolja Szeged, de most vége: 4 és félmilliárdból keltik életre a Holt-Tiszát

Uniós támogatással, 4,5 milliárd forintos beruházással kezdődött el Magyarország egyik legnagyobb holtágának, a Gyálai Holt-Tisza szennyezett szakaszának kármentesítése Szegeden. A reggeli sajtóbejáráson készült Szeged365 videót rögtön a cikkünk elején megmutatjuk, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban tartott projekteseményről pedig szöveges cikkünkben tudósítunk. Az írásunk végére egy meglepetést is elrejtettünk, hogy az utóbbi pozitív-e, a Szeged365 olvasóira bízzuk.

FÉL ÉVSZÁZAD ÖKO-DRÁMA, SZEGEDEN

Kozák Péter, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) vezetője a projektet bemutató keddi rendezvényen elmondta, a Gyálai Holt-Tisza állapota legalább ötvenéves probléma. Hogy mennyire az, már többször is megírtuk a Szeged365-ön: a 60-as években még turistaparadicsomként és a Lapos Beach-hez hasonlóan szabadstrandként funkcionáló szakaszba boldog-boldogtalan bármiféle következmény nélkül engedhette a szennyvizét, Magyarország történetének egyik legsúlyosabb öko-katasztrófájába sodorva a Klebelsberg-telep mellett lévő szakaszt.

Mint egy korábbi Szeged365 cikkben megírtuk, a szennyezők között ott volt

• a Pick,
• a MÁV,
• a Floratom,
• és sokáig még Szeged város önkormányzata is.

Az utolsó szennyező a nyáron fejezte be a csurgalék termálvíz holtágba engedését, a hosszú előkészítés után pedig két hónapja elindulhatott a tényleges projekt.

Az utóbbi megkezdéséhez rögös út vezetett, az alábbi cikkünkben a “Dögtisza” sztori legfontosabb állomásait vesszük végig, a szennyezés kezdetétől a pilot projekten át a munkálatokig, az utóbbiakról helyszíni videót is mutatunk:

72 EZER KÖBMÉTER SZENNYEZETT ISZAP TISZTUL MEG 2023 NOVEMBER VÉGÉIG

Földing Gábor, a tervező Mecsekérc Zrt. környezetvédelmi igazgatója közölte, a Tisza szabályozása során, a 19. század második felében a folyó kanyarulatainak átvágásával alakították ki a 18,66 kilométer hosszú holtágat, amely belvízvédelmi, öntözési és halgazdálkodási feladatokat is ellát.

A holtág rossz állapotát az ipari, illetve kommunális szennyvíz bevezetése okozta túlnyomó részben az 1970-es 1980-as években. A 2000-es években a termálvíz bevezetése rontotta a vízminőséget, egészen az idei év közepéig – tudatta a szakember. A kármentesítést részletes felmérés előzte meg, több mint 600 ponton vettek mintát az iszapból, ellenőrizték a környező talajvíz és talaj állapotát. A vizsgálatok szerint a szennyezés a holtág Feketevíz elnevezésű, majdnem 3 kilométeres szakaszára korlátozódik. A mederüledékben a határérték alatt található fémszennyezés, illetve lényegesen nagyobb mennyiségben policiklusos aromás szénhidrogén. A felszín alatti vizekben és a környező talajban nem mutattak ki komolyabb szennyezést – mondta az igazgató.

A mintegy 72 ezer köbméternyi szennyezett iszap biodegradációs ártalmatlanításának pontos paramétereit egy pilot projektben határozták meg. Az iszapot szénhidrogénbontó baktériumokkal kezelik komposztanyag és növényi töret hozzáadása mellett. A Feketevíz déli harmadát leszámítva a víz teljes leengedése nélkül termelik ki a mederüledéket, majd a középső szakasz fóliával bélelt, 22 méter széles és kétszer 450 méter hosszú mederrészben végzik el a szennyezett iszap kezelését. A nagy víztartalmú iszap szikkadása során keletkező csurgalékvizet aktívszenes szűrővel tisztítják meg. A projekt alatt pedig folyamatosan monitorozzák a beavatkozás környezeti hatásait, a levegő és a talajvíz minőségét – ismertette a munkálatok részleteit az igazgató.

Az előkészítő munkákat a kivitelező Békés Drén Kft. megkezdte, a vízjogi engedély kiadását követően indulhat el az iszapkezelő terek kialakítása, majd a kitermelt iszap kezelése, amely mintegy fél évet vesz igénybe. A megtisztított iszap visszahelyezésével alakítják ki a végleges medervonalat, a tervek szerint jövő őszre – közölte Földing Gábor.

HOPP, EGY CSÖVECSKE: ELKEZDTÉK KIÉPÍTENI A FLORATOM HASZNÁLT TERMÁLVIZÉT ELVEZETŐ VEZETÉKET IS

A ma reggeli sajtóbejárás alkalmával egy első ránézésre a munkálatok részét képező, talajba ásott csővezetékbe botlottunk a helyszínen. Kérdésünkre kiderült, hogy az alábbi fotón látható méretes műanyagcső egy másik, a Szegedi Vízmű Zrt-hez tartozó projekt, amelyről korábban többször is cikkeztünk.

Mint augusztusban írtuk, a “Gyálai Holt-Tisza kármentesítése” című, 4 és félmilliárdos projekt kezdetével az utolsó szennyező, a 22 hektárnyi üvegházban paradicsom, paprika és gerbera termesztéssel foglalkozó Floratom Kft is kénytelen volt megszüntetni a csurgalékvíz holtágba történő engedését, azonban a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör akkori nyílt levele szerint elkezdték kiépíteni a csőhálózatot, amivel a szennyvizet hamarosan már a “nagy” Tiszába engedhetik bele.

Az ügyben akkoriban megkerestük az összes érintettet, az alábbi cikkeinkben többek között

• az ügyet kirobbantó polgári kör tagjai,
• a környéken lakó szegediek,
• Mihálffy Béla országgyűlési képviselő,
• Mihálik Edvin zöld város tanácsnok,
• az ATIVIZIG,
• és végül a leginkább érintett szegedi cég is megszólalt.

Az augusztus 31-én szerkesztőségünknek küldött levelében cáfolta a Szeged-Szentmihályon üzemelő Floratom, hogy közvetlenül a Tiszába terveznék engedni az üvegházak fűtésére használt termálvíz maradékát. Megkeresésünkre azt írták, hogy a lehűtött termálvíz a Szegedi Vízmű szennyvíztisztító rendszerére fog majd kerülni, ahol a tisztított szennyvízzel elegyítve kerül majd a folyóba. A fenti videóban is látható vezeték ennek a része, magyarán – párhuzamosan a Holt-Tisza projekttel, de attól technikailag függetlenül – most már biztos, hogy a visszasajtolás helyett ezt a megoldást alkalmazzák majd a cég csurgalékvizének elvezetésére.

A rehabilitáció ügyében csütörtök (2022.09.29.) délután 5-től lakossági fórumot tartanak a Zentai utcai Összefogás Házában, amelyről Szeged365 tudósítással jövünk majd.