A címben feltett kérdésre a válasz: igen is, meg nem is. Igen, mert futnak alagutak (egészen pontosan csatornák) Szeged alatt, viszont ezeken még egy Schobert Norbi diétával sújtott Rózsa Sándor sem fért volna át, nem hogy egy ereje teljében lévő betyár. A közösségi médiában évről évre előkerülő szegedi hoax-ot most a Móra Ferenc Múzeum régészeinek segítségével tesszük rendbe.
A SZEGED ALATT FUTÓ LECHNER-CSATORNÁK TÖRTÉNETE
A Móra Ferenc Múzeum régészei egy Facebook posztban kifejtették, a város területén zajló munkálatok során – legyen az régészeti feltárás, vagy akár közműépítés – a munkagépek gyakran akadnak érdekes téglákból készült, boltozott építményekbe, melyek a nem szakavatott szemlélőnek első látásra „titkos” alagutaknak tűnhetnek. Egy-egy belvárosi feltárás, vagy akár Szegeddel kapcsolatos ismeretterjesztő előadás kapcsán ezek kapcsán gyakran felmerül a kérdés: vajon itt menekülhetett anno Rózsa Sándor?
A kiábrándító válasz sajnos az, hogy nem, máris elmagyarázzuk, miért.
Ezek a járatok azonban nem rejtélyes alagutak, hanem Szeged első csatornarendszerének részei – írják a múzeum régészei. A város első csatornája a vár területén épült, még a 18. század második felében, viszont a városban csak 1848 után kezdődött meg a csatornázás. Ezek elsősorban a vízállások levezetésére épültek, tehát a feltöltés előtti „csöpörkék” eltüntetése volt a céljuk, s a Tisza felé gravitáltak, vagyis lejtettek. Egységes csatornahálózatról csak az 1879-es „nagy árvíz” utáni időszaktól beszélhetünk. A munkálatok Lechner Lajos irányításával zajlottak, így ezeket „Lechner-csatornáknak” szoktuk nevezni. Méretük változó, némelyikben egy felnőtt ember is tudott sétálni, míg a kisebbek kb. 1 méter átmérőjűek voltak.
A fotón Szeged legrégebbi feltárt csatornája pózol nekünk, amely még a felújítás előtt került elő a Vármúzeum padlója alatt, 3 méter mélyen:
RÓZSA SÁNDOR MÉG EGY KIADÓS SZÁLKÁSÍTÁST KÖVETŐEN SEM FÉRT VOLNA ÁT RAJTUK
Tehát, ezek a téglaépítmények nem alagutak, és Rózsa Sándor sem ezeken keresztül szökött ki a várból, hiszen ezek minden esetben a Tiszába torkollottak, de az alatt soha nem vezettek át. A legendának, mely szerint Rózsa Sándor ilyen módon szökött ki, annyi valóságalapja van, hogy más várakban valóban előfordulnak menekülő alagutak, azonban a szegedi vár nem tartozik közéjük. (Ha belegondolunk, a Tisza alatt kézi erővel alagutat ásni ma sem volna egyszerű feladat.) Az ilyen menekülőutak egyébként sem kígyóztak hosszasan a föld alatt, csak rövid egérutat jelentettek a várak területén kívülre. Szóval, romantikus az elképzelés, hogy a betyárok így szöktek meg a várbörtönből, de a valóság ennél sokkal prózaibb.
Forrás: MFM Régészeti Osztály
