A Homokhátságot különösen érzékenyen érinti a klímaváltozással járó kiszáradás. 2019-ben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO már félsivatagos övezetbe sorolta, és a területet az aszályosodásnak és az erre adott helytelen reakcióknak extrém példájaként tartották számon. A homokhátságbeli sivatagosodás három megyét, köztük Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyét is érinti. Ne ijedjen meg senki, épp csak egy hangyányi földrajzzal és történelemmel kezdődik a sztori.
A homokhátság – ahogy egyébként a neve is mondja – egy hátság, amelynek homokbuckái valamelyest kiemelkednek a környezetből, így természetes felszíni vízforrása mára már nincsen, extrém vízhiánnyal küzdenek a területen. A történelem, az emberi beavatkozás jelentősen kivette a részét ebből a vízhiányból. Az előző század közepén csatornahálózatot alakítottak ki, éppen a belvíz-elvezetési problémák miatt. Ez a megoldás már a ’70-es években is éreztette a hatását, amikor 2-5 méterrel (!) csökkent a talajvíz szintje. Ugyanez képzelhetjük, mit jelent ma, 50 évvel később, amikor a csapadékvízből csekély pótlás jut a talajba. Több víz párolog és folyik el, mint amennyi, amúgy is kevés és rendszertelen csapadék leesik.
A megoldás: vízvisszapótlás
A vízhiány látható, hogy már régóta problémát jelent a területen élőknek és gazdálkodóknak, így sürgősen megoldást kellett találni a problémára. Hosszas előkészítő munka után 2020 tavaszán a Kormány elé kerülhetett egy előterjesztés a Duna –Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt előkészítésére és megvalósítására.
A projekt célja, hogy a Homokhátság teljes területén – a Dunából és a Tiszából gravitációsan és szükség szerint szivattyúzással – pótolják az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás miatt elveszített vizet, ezzel lehetőséget biztosítva az agrárium egyre növekvő öntözővíz-igényének. A teljes projekt megvalósítása előreláthatólag 2026 és 2030 között fejeződhet be. A kormány 2020. december 31-én született határozatában 1,7 milliárd forint támogatást nyújtott a projekt előkészítésére. Természetesen a felszíni vizekről és a tájgazdálkodás átalakításáról is gondoskodni kell, hogy a vízvisszapótlás hatékonyságát maximalizálni lehessen.
Itt tart a projekt most
A gazdasági és társadalmi szempontból is kiemelkedő projekt első ütemének megvalósítása kisebb területeken már megindult, a Homokhátság dél-keleti részén folyamatban lévő fejlesztés tart a legelőrébb. Itt algyői vízkivételi ponttal Tisza vizet juttatnak el egy kiépülő csatornán keresztül Mórahalom-Domaszék-Zákányszék térségéig.
A Duna –Tisza közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt második ütemének előkészítésére 2021-ben további 4,5 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány. Az első ütem tervezése 2022 nyarára készül el.
Nagy egyeztetés Lakitelken
2022. január 26-án Lakitelken nagyszabású tárgyalást tartottak a Duna-Tisza közi homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása és helyreállítása témakörében, a Lakitelek Népfőiskolán. A tárgyalásra Lezsák Sándor, a Bács-Kiskun megye 4. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője (az MDF alapítója, a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke, az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke) hívta meg az illetékes megyei kormányhivatalokat, a megyei önkormányzatokat, a vízügyi igazgatóságokat, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokat, a nemzeti parkok képviselőit, valamint Nemesi Pál-t, a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosát is.
Nemesi Pál, a tegnapi tárgyalás kapcsán elmondta: „Ez a projekt a jövőnkről szól, egy egész térség ökoszisztémájának megmentésén dolgozunk. A mai tárgyalást nagyon sikeresnek ítélem, nagyon örülök annak, hogy a kisebb viták ellenére is közös nevezőre tudtunk jutni és az általunk is képviselt koncepciót tudtuk elfogadni, amelyben a vízkészlet-gazdálkodással összefüggő projekteket szakmai alapon tervezzük meg.”
Az egyeztetés alapján jó látni azt a szakmai összefogást, amely a Homokhátság érdekében kialakult és valamelyest megnyugtató, hogy úgy tűnik, hathatós megoldást fognak találni az elsivatagosodás prolémájára.
Az ökoszisztéma megmentéséért tett erőfeszítéseket folyamatosan figyelemmel kísérjük, tavaly nyáron a terepen testközelből néztük meg a munkálatokat:
