Megtaláltuk a hónap egyik legtutibb programját: idén is lesz vasúti hajtányverseny Szegeden!

Már tavaly is hatalmasat ment, így idén is megrendezik a vasúti hajtányversenyt a hattyasi téli kikötő melletti elhagyatott síneken. A Klebelsberg-telepi Összefogás Háza által szervezett “Húsvétoló” című esemény fő produkciójára idén is pénteken

• 13:00-tól lehet a helyszínen nevezni,
• a verseny 13:30-kor rajtol,
• és az első 40 jelentkezőnek tudnak helyet biztosítani.

Mint a szerkesztőségünknek küldött közleményből kiderült, Nagy József ny. főtanácsos, a Vasúttörténeti Alapítvány kuratóriumi elnökének közreműködésével lehetővé vált, hogy 29-én, az idén is kipróbálhatjuk a tulajdonukban lévő pályamesteri hajtányt.

MI AZ A HAJTÁNY?

Pontosan senki sem tudja, mikor jelentek meg ezek a fura kis mozgó eszközök a vaspályán. Több westernfilmben feltűnnek a korai hajtányok, amelyek többnyire úgy néznek ki, hogy egy kisebb vasúti kocsin áll négy ember, és vízszintesen fekvő rudazatokat mozgat fel és le. Ezek a korai hajtányok a vasutat építő munkások, illetve az építési anyagok szállítására szolgáltak. Hamarosan a burleszkfilmek rendezői is felfedezték a bennük rejlő lehetőséget, több filmben is feltűnik a vasúti alagútba begördülő hajtány, majd néhány pillanat múlva gyors tempóban jön vissza, nyomában a füstölő-fütyülő gőzmasinával. Magyarországon a vasútépítés „hőskorában” már alkalmazhatták a hajtányokat. Korán rádöbbentek, milyen nehéz a mozgatásuk, ezért ügyes ezermesterek különböző ötletekkel álltak elő. 1897-ben bizonyos Svejda Ferenc nyújtott be szabadalmat találmányára a „vasúti veloziped hajtányra”, mint a témában cikkező AM írta, szerkezete egyszerű volt:

a járművet a kerékpároknál elterjedt pedál, lánckerék és közvetítőlánc segítségével hajtotta meg.

A háborús időszak is produkált elképzeléseket. 1917-ben Bánóczi Béla például két kerékpárt rudazatokkal kapcsolt össze, s ezzel alkalmassá tette a sínen történő közlekedésre, és máris kész volt a sínen, meg az úton is használható bicikli. A külföldi feltalálók megelőztek bennünket, mert 1881-ben egy Georg Sheffield nevű úriember szabadalmat kért vasúti velozipedre. Ötlete egyszerű volt: kerékpárszerű alkotmányát a feldőlés ellen a másik sínszálon futó kerék támasztotta meg, és rudazat kapcsolta össze a hajtánnyal. A hajtás kézzel történt, az erőátvitelt fogaskerekek közvetítették a hátsó kerékre. Ilyeneket kezdett el gyártani Koppel Artúr vasúti felszereléseket előállító üzemében, Berlinben, az 1900-as évek előtt. Reklámjai és termékei eljutottak hazánkba is.

• 

• 

KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS IS LESZ

Annak, aki egy könnyedebb programon is részt venne érdekes lehet, hogy 16 órától az Összefogás Házának udvari épületében húsvéti kézműves foglalkozás is lesz:

• asztaldíszkészítés
• és tojásfestés,
• tojásdekorálás,
• és a közös húsvéti tojásfát is feldíszítik.

A festéshez a tojásokról mindenki maga gondoskodik. 17 órától az ügyes gyerekeket csokitojások várják a ház gyepes udvarán. A 10 év felettiek
egy-egy vidám kvízkérdés megválaszolása után kapják meg a piros tojást.