Szegedi Arcok

Duda Ernő: Az oltások variálhatók egymással, a kísérleteket már megkezdték

Az oltások variálhatók egymással – jelentette ki id. Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professzora a 168.hu-n futó KeljfelJancsi című műsorban. Szerinte ez immunológiai szempontból még jobb is lenne. Megjegyezte viszont, hogy a gyártócégek komoly vizsgálatok nélkül nem fognak felelősséget vállalni az esetleges komplikációkért, ezért erről csak elméleti szinten lehet beszélni.

Duda Ernő kiemelte továbbá, hogy elindultak már olyan kísérletek, amelyekben az AstraZeneca és a Szputnyik oltásokat kombinálják. Szerinte azért is fontos, mert az oltások két különböző vektort használnak: az első immunizálás során a vektor ellen is kialakul egy védettség, ami gátolja a második oltás hatását. Felhívta a figyelmet, annak, hogy a két oltás beadása között mennyi idő telik el, nincsen immunológiai jelentősége, viszont amíg az illető meg nem kapja a másodikat, jobban kell vigyáznia magára.

A VÉRRÖGKÉPZŐDÉS MELLETT LEHETNEK MÉG MELLÉKHATÁSOK

Duda Ernő szerint az első oltás után minimum 14 nap, maximum 3 hónap telhet el addig, amíg az emlékeztető oltást beadják. A professzor úgy látja, hogy az AstraZeneca és a Janssen vakcinákkal kapcsolatos, vérrögképződésről szóló hírek azt jelzik, hogy a szakemberek követik a vakcinák útját. Szerinte a tömeges felhasználás egy negyedik körös klinikai vizsgálatnak is megfeleltethető, így ki fognak derülni olyan mellékhatások, amelyek kisebb csoportoknál még nem jelentkeztek. Úgy látja, ez a követés azoknál a vakcináknál történik meg, amelyeket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyott, az oltás szüneteltetése pedig szakmai ajánlásra történik.

FELESLEGES NYÁJIMMUNITÁSRÓL BESZÉLNI

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint minél több ember van megfertőződve, annál több a variáns jelenhet meg, ez pedig azt eredményezheti, hogy még a variánsok is küzdhetnek egymással, ugyanis ahova a brit variáns be tud törni, oda a dél-afrikai már nem képes. Szerinte felesleges nyájimmunitásról beszélni, ugyanis most nem az van napirenden. Szerinte az, hogy hárommillió embert már beoltottak, az nem azt jelenti, hogy ennyi az immunisak száma. Álláspontja szerint az a kb. 1,1 millió ember, aki már mindkét oltást megkapta – feltételezve hogy minden oltóanyag teljes védettséget ad – már védettnek tekinthető, valamint az nagyjából 2 millió ember is, aki az elmúlt 3-4 hónapban átesett a fertőzésen. Az egy oltással rendelkező, vagy a régen megfertőződött ember nem számít védettnek – mondta. 

RÖVID, DE DURVA BEZÁRTSÁG KELLENE, HOGY A JÁRVÁNYT MEGFÉKEZZÜK

Minden nyitás után egy tetőzéssel kell számolni, ugyanis ez egy olyan csiki-csuki, amivel csak azok az országok tudnak jól bánni, ahol a lakosság asszisztál ahhoz, hogy egy rövid, de nagyon durva bezártsággal a járvány kiterjedését megakadályozzák – mondta Duda. A professzor azt is felvetette, hogy az egyes, főleg szomszédos EU-s tagállamoknak össze kéne hangolniuk a nyitást. A WHO tavalyi ajánlása alapján Duda Ernő szerint annyi tesztet kéne végezni, hogy azok pozitivitási aránya 5 százalék alatt legyen, azonban Magyarországon ezt még sosem sikerült elérni – mondta. Megjegyezte, a hazai átlag 15-30 százalék között alakul, ami azt jelenti, hogy leginkább csak a betegeket tesztelik. Kijelentette: emiatt sok lehet a tünetmentes hordozó, ám pontos számot ezzel kapcsolatban nem lehet tudni.

Forrás: 168.hu


- Hirdetés -

- Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb