Több mint 520 ezer négyzetméternyi épületet működtet a Szegedi Tudományegyetem, ami nagyjából egy 10-12 ezres kisváros energiaigényének felel meg. Az egyetem azonban évek óta azon dolgozik, hogy minél kevesebb energiát használjon fel, miközben a működés is stabil maradjon – derült ki az SZTE cikkjéből.
Az egyetemnél ma már nemcsak napelemek segítik az energiaellátást, hanem geotermikus rendszerek, hőszivattyúk, sőt még a keletkező hulladékhőt is visszaforgatják.
NAPELEMEK, GEOTERMIKUS ENERGIA ÉS SZENNYVÍZHŐ
Az egyetem többféle megújuló energiát használ. Jelentős mennyiségű villamos energiát termelnek napelemekkel, emellett 2013 óta geotermikus rendszerek is működnek Szegeden és Újszegeden, amelyek összesen több mint 130 ezer négyzetméternyi épületet látnak el hővel. Különlegesség a József Attila Tanulmányi és Információs Központban működő rendszer, ahol a szennyvízhőt is hasznosítják. A déli klinikaparkban működő gázmotoroknál pedig még a keletkező hulladékhőt sem hagyják veszni: azt visszaforgatják a rendszerbe, így olcsóbban tudnak energiát előállítani.
RÉGI ÉPÜLETEK, MODERN TECHNOLÓGIA
Az SZTE az elmúlt években több ikonikus épületet is korszerűsített. A Banga Ilona Egészségtudományi Képzési Központ felújításánál például egy közel százéves, műemléki épületet modernizáltak úgy, hogy közben az energiahatékonyságot is maximalizálták. De megújult többek között a BTK Petőfi épülete, az Állam- és Jogtudományi Kar, valamint a Bartók Béla Művészeti Kar is, ahol napelemeket, hőszivattyúkat és korszerű fűtési rendszereket telepítettek.
MÁR MOST KOMOLY MEGTAKARÍTÁST HOZOTT
“2021-ben a Szegedi Tudományegyetem összes gázenergia-fogyasztása nagyságrendileg 7,5 millió köbméter volt, ezt 2025-re 5 millió köbméterre sikerült csökkenteni” – írta az SZTE.
Nem mindennapi energiahatékonysági megoldást alkalmaz a Szegedi Tudományegyetem: a nyári és téli szünetekben részben leállítják az egyetemi épületek működését, ezzel pedig komoly energiát és pénzt spórolnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legmelegebb nyári időszakban – jellemzően augusztus közepén – az oktatási és központi épületek hűtését is leállítják. A betegellátásért felelős épületek természetesen tovább működnek, ezekre az intézkedés nem vonatkozik.
Télen hasonló logika mentén történik a „visszavétel”: nem fűtik fel teljesen az épületeket, hanem csak úgynevezett temperálást alkalmaznak, vagyis nagyjából 5–10 fokon tartják az ingatlanokat a leállási időszak alatt. Ez jelentősen csökkenti a gázfelhasználást. Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója így fogalmazott az SZTE-nek: „A téli és nyári leállásról egy felmérést követően döntött az egyetem vezetése. Figyelembe vettük, hogy ezekben az időszakokban (…) a legtöbben szabadságon vannak. Ha csak néhány ember van az épületekben, akkor könnyebb megtenni ezeket az intézkedéseket.”
