A BYD rövid távon jó lesz, hosszú távon viszont lezár bizonyos lehetőségeket Lengyel Imre szegedi közgazdászprofesszor szerint

“Rövid távon hozzátesz, hosszabb távon viszont lezár bizonyos lehetőségeket” – nyilatkozta a BYD Szeged gazdaságára gyakorolt hatásairól Lengyel Imre szegedi közgazdászprofesszor, aki arról beszélt egy interjúban, hogy az autógyár 300 hektáros területe elfoglalja az értékes ipari ingatlant más, esetleg jövedelmezőbb munkahelyeket hozó befektetők elől. Az SZTE professzora többek között arról beszélt a Jelennek, hogy száztíz ország közül csak nagyjából tíznek sikerült a legfejlettebbek közé felzárkóznia, a többiek beragadtak a „közepes fejlettség csapdájába”, mint magyarázta, Magyarország is ezek közé tartozik.

HOZZÁTESZ VAGY ELVESZ?

“Valószínűnek tartom, hogy rövid távon hozzátesz, hosszabb távon viszont lezár bizonyos lehetőségeket”

– válaszolta arra a kérdésre Lengyel Imre regionális gazdaságtannal foglalkozó szegedi közgazdász professzor, hogy a BYD érkezése vajon hozzátesz-e majd Szeged lehetőségeihez, vagy pont fordítva, elvesz majd belőlük.

“Számomra nem érhetők el részletes információk, hogy a város, az egyetem mit kért és mit kaphat a cég befogadásáért. De a terület az egyik szűkös erőforrás, az autógyár 300 hektáros területe elfoglalja az értékes ipari ingatlant más, esetleg jövedelmezőbb munkahelyeket hozó befektetők elől. A város kap ugyan költségvetési pénzt a gyárhoz vezető infrastruktúra és közlekedés kiépítésére –, de a gyakorlat szerint várhatóan nem fog kapni annak költséges fenntartására. Vagyis még kevesebb forrás jut a meglévő szegedi intézményekre. Nagyon jó bevétel lehet a helyi iparűzési adó – de azt a kormány részben máris elvonja szolidaritási adó címén. Mivel Szeged megyei jogú város, a mai jogszabályok szerint nem tudnák átrakni az iparűzési adót Csongrád megye költségvetésébe, ahogyan Gödön tették, de ezt egy tollvonással meg lehet változtatni”

– magyarázta az SZTE professzora.

LENGYEL SZERINT A HELYI VÁLLALKOZÁSOKTÓL FOGJÁK ELSZÍVNI A MUNKAERŐT

Lengyel arról is szót ejtett, hogy Szegeden messze nincs elég szabad munkaerő a BYD kiszolgálására. A kínaiak szerinte valószínűleg valamivel magasabb bért adnak majd, és ezzel átcsábítják majd a meglévő helyi vállalkozásoktól – akár a Picktől is – a jobb munkaerőt.

Szerinte kettős hatás érvényesülhet:

• emelkedik a bérszínvonal a városban,
• de nő a munkanélküliség is, mert tönkremennek azok a cégek, amelyeknél csak a képzetlen munkaerő marad.

Hasonlóan ellentmondásossá válik a lakáspiac, az emelkedő kereslet megnöveli az árakat, ami néhány tulajdonosnak kedvező, de a helyiek egy része, a szegények lakhatása ellehetetlenül.

NEM ÉRVÉNYESÜL MAJD A VENDÉGMUNKÁSOK FOGYASZTÁSI MULTIPLIKÁTOR HATÁSA

Az interjúban a vendégmunkások kérdésköre is felmerült, akik Dél-Békésből, Szerbiából, vagy a Távol-Keletről is érkezhetnek majd. Mint a professzor kifejtette, ha Dél-Békésből vagy a Vajdaságból jönnek, akkor a munkaidő után hazamennek, és a jövedelmük nagy részét nem itt költik el, de legalább nagyobb része Magyarországon marad. A távoli országokból érkező külföldi vendégmunkások viszont két-három évig élnek itt, hazaküldik vagy megtakarítják a napi élelmen felüli jövedelmüket – vagyis, nem érvényesül helyben a fogyasztásuk multiplikátor hatása.

“Annyi haszna lesz belőlük Szegednek, mint például egykor Mezőtúrnak a szovjet laktanyából”

– fejtegette a regionális gazdaságtannal foglalkozó szegedi közgazdász professzor.

A teljes interjút IDE kattintva találod.