A Karikó Katalin és Pardi Norbert fémjelezte kutatócsapat meglehetősen szerény körülmények között dolgozott a Pennsylvaniai Egyetem (UPENN) laborjában. Ám a koronavírus elleni mRNS-vakcina alapjául szolgáló technológia felfedezése világhírűvé tette őket, s ma már megbecsült kutatókként tevékenykednek. A UPENN mikrobiológusával, az adjunktusként dolgozó Pardi Norberttel beszélgetett az Index.
A terjedelmes interjúban szó esett a kisújszállási gyökerekről, az éveken át tartó küzdelemről és persze a fantasztikus felfedezésről. Illetve arról, hogy egyelőre miért nem szaporodhatnak el idehaza azok a pezsgő szellemiségű tudományos műhelyek, amelyek elhozzák az innovációt. Pardi Norbert elmondta, hogy Karikó Katalin és az Ő családja jól ismerték egymást, és már a 2000-es évek elejétől első kézből értesült az RNS-technológia fejlesztését érintő kutatásokról.
2011-BEN KERÜLT KI PHILADELPHIÁBA
“A 2000-es évek elején, amikor a szegedi egyetemen tanultam, elkezdtem levelezni Katalinnal. Ő 1985 óta az Egyesült Államokban él, és a 90-es évek vége óta együtt dolgozott Drew Weissmannel. Katalinnal 2002 és 2010 között nagyon sokszor találkoztunk, amikor nyaranta hazajárt meglátogatni az édesanyját, így én már a 2000-es évek elejétől első kézből értesültem az RNS-technológia fejlesztését érintő kutatásokról. 2005 és 2010 között készültek az első jelentősebb publikációk az RNS-felhasználás témakörében, Katalinon keresztül én már a megjelenésük előtt tudtam róluk. 2011-ben kerültem ki Philadelphiába a Pennsylvaniai Egyetemre, melynek immunológiai, virológiai, mikrobiológiai kutatói a világ élvonalába sorolhatóak. Jó alapokat kaptam Szegeden, de a „felvételimnél” legalább ilyen súllyal estek latba a beszélgetéseink Katalinnal és persze az, hogy mi már évek óta kommunikáltunk előtte. A tudományos felkészültségem mellett az emberi oldalamra is kíváncsi volt, ahogy ma én is ugyanígy járok el, ha felvételiztetek valakit a laboromba” – mesélte Pardi Norbert.
VOLTAK GYÖTRELMES IDŐSZAKOK A KUTATÁS SORÁN
Az RNS-alapú vakcina kifejlesztése világhírűvé tette a „magyar kutatócsapatot”. Pardi Norbert ezzel kapcsolatban elmondta, hogy voltak gyötrelmes időszakok, 2011 és 2014 között például végig úgy dolgozott, hogy semmilyen pozitív eredményt nem sikerült felmutatni, és egyetlen publikációt sem tudtak kiadni, majd 2014-ben végre sikereket értek el:
“A mi laborunkban sikerült kimutatni 2014-ben, hogy a lipid-nanopartikulumokba csomagolt RNS képes néhány napig megmaradni az élő szervezetben, és sok fehérje képződik róla. Az eredményt 2015-ben közöltük, ezért szoktam mindig hangsúlyozni, hogy a felfedezés annyira már nem számít újdonságnak, csak a koronavírus elleni vakcinafejlesztések miatt tavaly került az érdeklődés középpontjába. Az RNS-terápia koncepciója már több mint 30 éve velünk van, csak nem sikerült előállítani a hatásos készítményt. Szóval azok a megnyilvánulások, hogy az RNS-technológia kapkodva lett kitalálva, légből kapottak.”
6 HÓNAPIG BIZTOSAN VÉD A VAKCINA
Arra a kérdésre, hogy mennyi időre adhat védettséget az általuk kifejlesztett vakcina elmondta, hogy a Pfizer/BionTech és a Moderna fázis 3-as vizsgálatai azt sugallják, hogy 6 hónapig szinte biztosan megvéd bennünket a vakcina.
“Egyelőre nem tudjuk pontosan megbecsülni, de ez az időszak akár 1–3 év is lehet. Rendkívül fontos kérdés, hogy megjelennek-e olyan mutánsok, ahol csökkenhet a védettség mértéke. Az angol mutáns esetében nincs hatáscsökkenés, a dél-afrikai mutánsnál bizonyos immunkomponenseknél mértek csökkenést, de egyelőre nem kell elkezdenünk aggódni, mert az immunrendszerünk több lábon áll. Egyelőre rendben vagyunk, még akkor is, ha ne adj’ isten egy új mutáns esetében a 95 százalékos hatékonyság 70-re csökken. Ez még mindig magasabb érték, mint az influenzavakcina 10–50 százalékos hatásossága. Viszont épp azért lenne nagyon fontos, hogy minél előbb mindenki beoltassa magát, hogy minél kevesebb időt hagyjunk új mutációk keletkezésére. Itt az Egyesült Államokban nincs vakcinahiány, meglátásom szerint áprilisra akár a lakosság harmadát be fogják oltani. Izraelben lassan a lakosság kétharmada be lesz oltva.”
TELJESEN NEM FOGJUK TUDNI ELTÜNTETNI A VÍRUST
Pardi Norbert, kutató mindezek mellett arról is beszélt, hogy az RNS-alapú vakcina technológiáját nem a koronavírus kapcsán lehetne alkalmazni, hanem akár az influenza elleni oltások elkészítésében is. Arra a kérdésre, hogy meddig marad velünk a vírus, csak spekulációval tudott feleni:
“Valószínűleg teljesen nem fogjuk tudni eltüntetni a vírust. Az influenzához hasonlóan kisebb járványok a jövőben is kialakulhatnak. Ám ne felejtsük el, hogy már most számos 90 százalék feletti hatékonyságú vakcinánk van, ami rendkívül biztató. Már a 70 százalék feletti is nagyszerűnek számít. Ahogy korábban fogalmaztam, az influenza esetében a szezonális vakcina hatásossága 10–50 százalék között mozog, csak bizonyos években tudja megközelíteni az ötvenet.”
Forrsá: Index.hu
