Túl vannak a végzős középiskolások a magyar, a matematika, a történelem és az angol nyelvi érettségin is, a mai napon pedig német nyelvből adnak számot a tudásukról a diákok. Megnéztük, ezen a megmérettetésen, milyen feladattípusokkal találhatják szembe magukat a ma vizsgázók.
Mint minden nyelvi feladatsor, a német érettségi vizsga is négy részből áll. Külön-külön feladatlapot kapnak a vizsgázók olvasott szöveg értéséből, nyelvhelyességből, hallott szöveg értéséből és íráskészségből is.
A SZÖVEGÉRTÉSNÉL HÉTKÖZNAPI NYELVEN ÍRÓDOTT OLVASMÁNYT KAPNAK A VIZSGÁZÓK
Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (például címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, vagy rövid választ igénylő feladat. A feladatsor 3-4 szövegből és a hozzárendelt 3-4 kérdésből áll.
A NYELVHELYESSÉG ELLENŐRZÉSÉNÉL KÖRÜLBELÜL 4 FELADAT VÁRHATÓ
Hasonlóan a szövegértéshez, itt is egy szövegrészlet alapján kell feladatokat elvégezni. A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. Mindkét szinten előfordulhat például, hogy a megadott szavak ragozott alakjait vagy a belőlük képzett új szavakat kell beilleszteni a szövegbe. Középszinten összesen 3-4 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 500-600 szó. Emelt szinten 4-5 kérdés várható, melyek együttes terjedelme 700-900 szó.
A HALLÁSÉRTÉSNÉL HÉTKÖZNAPI SZITUÁCIÓK SZÖVEGÉT KELL ÉRTELMEZNIE A VIZSGÁZÓKNAK
Többek között telefonbeszélgetésekre, műsorrészletekre, interjúkra vagy közérdekű közleményekre – például pályaudvaron vagy áruházban elhangzott bejelentésre vagy időjárás-jelentésre – kell számítani. A feladatsor összesen 2-3 szövegből és a hozzá tartozó 2-3 feladatból áll.
AZ ÍRÁSKÉSZSÉGET FELMÉRŐ FELADATOKNÁL A DIÁKOKNAK SAJÁT SZAVAIKKAL KELL MEGFOGALMAZNIUK A VÁLASZOKAT
Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy az érettségizők képesek – e saját magukat kifejezni az adott szinten idegen nyelven írásban, valamint végre tudják – e hajtani a különböző kommunikációs célokat a megvalósítás érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: rövid, személyes jellegű közlés – például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés – internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.
Középszinten az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 80-100 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, leíró vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat – ennek 100-120 szavasnak kell lennie. Emelt szinten az első feladatban szintén három szempont fordulhat elő, de 120-150 szavas írásművet várnak el a vizsgázótól, míg a második, kifejtősebb feladatnál 200-250 szót kell írni.
A KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA MEGOLDÁSÁRA 180 PERC, AZ EMELTÉRE 240 PERC ÁLL A RENDELKEZÉSRE
A középszintű vizsgára 180, az emelt szintűre pedig 240 perc áll a diákok rendelkezésére. Ez alatt mindkét szinten négy feladatsort kell megoldani. Míg az olvasott szöveg értésére 1 órát kapnak a végzősök, addig a nyelvhelyességre fél óra lesz. Ezt egy 15 perces szünet követi, ami után jön a 30 perces hallott szöveg értése és a 60 perces íráskészség. Emelt szinten 70, 50, 30 és 90 perc lesz a különböző vizsgarészekre.
KÖZÉPSZINTEN 117 PONT, EMELT SZINTEN 120 PONT A MAXIMUM
A középszintű vizsgán összesen 117 pont szerezhető. Minden feladatsor 33 pontot ér, kivéve a második, arra maximum 18 pont adható. Ezzel szemben emelt szinten kereken 120 pontos a vizsga, és minden rész egységesen 30 pontot ér.
A VIZSGÁN EGY – ILLETVE KÉTNYELVŰ SZÓTÁR IS HASZNÁLHATÓ
A vizsgán egy – illetve kétnyelvű szótár is használható, de ennek meglétéről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk. Fontos azonban, hogy ezt mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához vehető igénybe, a többi résznél (olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése) nem.
Forrás: eduline.hu
