“Még ha a teljes bérünket megkapjuk a hó végén, akkor is alig jövünk ki a pénzünkből” – így indult a gördülő sztrájk, transzparensekkel és szalagokkal díszítették fel a szegedi iskolákat
A két nagy pedagógus-szakszervezet január 23-ától gördülő sztrájkot hirdetett. Az érdekvédők Szegeden is elsősorban a nagyobb anyagi megbecsülésért és a terhek csökkentéséért küzdenek, de az elmúlt napokban két új követelést is megfogalmaztak. Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője az Indexnek azt mondta: a problémáik „már a Holdról is látszanak”.
Országszerte több intézményben is munkabeszüntetéssel indult a hét, az oktatás jövője érdekében Budapesten és vidéken, többek között Szegeden is tiltakoznak a tanárok. Városunkban az Egységes Szülői Front aktivistái sem tétlenkedtek, reggelre több iskolát is szalagokkal és transzparensekkel díszítettek fel.
A HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUMBAN KEDDEN ÉS SZERDÁN IS FOLYTATÓDIK A SZTRÁJK
Az Index beszámolója szerint a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a mai napon tizenöten sztrájkolnak, a csatlakozó tanárok többsége a törvényi előírásoknak megfelelően csak az órák egy részét tartja meg. Az intézményben kedden és szerdán is folytatódik a munkabeszüntetés, de ennél több sztrájknapot csak kevesen engedhetnek meg maguknak. Mint ismert, a munkabeszüntetés idejére levonás jár. “Még ha a teljes bérünket megkapjuk a hó végén, akkor is alig jövünk ki a pénzünkből, a levonásokkal együtt szinte lehetetlen túlélni. A napokban a 81 éves nyugdíjas édesanyám ajánlotta fel, hogy kisegít engem. Természetesen nem fogadtam el, de nagyon szomorúnak tartom, hogy egyáltalán idáig eljutottunk, csak azért, mert nekem az a hobbim, hogy tanítok” – mondta a lapnak az iskola magyar–történelem szakos tanára, aki a Pedagógusok Szakszervezetének Csongrád megyei titkára is egyben. Bedő Katalin hozzátette: “nem véletlen követelünk 45 százalékos béremelést.”
EGY ÉVE INDULT EL A TILTAKOZÁSI HULLÁM
Január 23-ától, azaz mától gördülő munkabeszüntetést hirdettek a pedagógus-szakszervezetek. A tiltakozást hét munkanapon – így hét tanítási napon – át folytatják, a sztrájk zárása január 31-én lesz. Erre a napra egyúttal szolidaritási akciót is hirdettek a tanárokkal közösséget vállaló más szakszervezeteknek, civil szervezeteknek, aktivistáknak. Emellett ezen a napon a közoktatásban dolgozó tanárok mellett már a szakképzésben tanítók is sztrájkba lépnek, ezekben az intézményekben ugyanis szintén nagy az elégedetlenség.
A január 31-i zárónap már csak abból a szempontból is különleges, mert ekkor lesz egy éve, hogy elindult az egy éven át tartó tiltakozási hullám, ami 2023-ban sem ért véget. “Szeretnénk napirenden tartani az oktatás ügyét, ezért döntöttünk a folytatás mellett. Muszáj változásra bírnunk a kormányt, a problémáink már a Holdról is látszanak. Ha most elhallgatunk, akkor egy még sötétebb korszak jöhet” – mondta az Indexnek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja. Az érdekvédők a szülőktől továbbra is azt kérik, hogy a sztrájknapokon ne vigyék iskolába a gyerekeket, a munkabeszüntetés támogatása ily módon lehetséges. A korábbiakhoz hasonlóan a diákoknak most is országszerte programokkal, előadásokkal készülnek.
KÉT ÚJ ELEMMEL BŐVÜLT A LISTA
A szakszervezetek még 2021 októberben alakítottak sztrájkbizottságot, ekkor négy követelést fogalmaztak meg, ezek elsősorban a béremelésre és a munkaterhek csökkentésére vonatkoztak. Ám a lista az elmúlt napokban két új ponttal bővült, a kérések jelenleg az alábbiak:
- azonnali, legalább 45 százalékos béremelést kérnek a pedagógusoknak,
- 130 százalékos emelést a közalkalmazotti bértábla béreire a nem pedagógus-munkakörökben,
- a heti 22 óra kötelező óraszám visszaállítását és a helyettesítések, túlórák kifizetését szeretnék,
- valamint azt, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre,
- továbbá, hogy helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt,
- illetve hogy vonják vissza a tanárok kirúgására vonatkozó új kormányrendeletet.
Utóbbi miatt a PDSZ, a PSZ, a Társaság a Szabadjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) alkotmányos normakontrollt kért az ombudsmannál, a parlamenti képviselőktől pedig azt kérték, hogy az ügyben forduljanak az Alkotmánybírósághoz. A szakszervezetek úgy vélik, hogy a fenti követelések önmagukban nem elegendők az összeomlott közoktatás helyreállítására, ám ezek az első és egyben legfontosabb lépések.
Mint ismert, idén januárban a kormány 10 százalékos pótlékemelést hajtott végre, az ennél nagyobb mértékű bérfelzárkóztatást az uniós források behozatalához kötik. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár legközelebb január 26-án, csütörtökön tárgyal a sztrájkbizottsággal.
