„Abnormális” mértékű a sugárzás Csernobilban és környékén – 36 éve történt az atomkatasztrófa

A háború miatt még mindig „abnormális” mértékű a sugárzás Csernobilban és környékén – mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi kedden, az atomkatasztrófa 36. évfordulóján az atomerőműben történt bejárásakor. A nyilatkozat már csak azért is érdekes, mert a szakember három héttel ezelőtt még arról beszélt, hogy teljesen normális a helyzet a létesítményben és környékén.

Az ügynökség keddi csernobili missziójának – amelyet az atomkatasztrófa 36. évfordulójának napján hajtottak végre – az a célja, hogy új eszközöket vigyenek a helyszínre, helyreállítsák az elromlott megfigyelőberendezéseket, valamint hogy részletes méréseket készítsenek az erőműben és annak környékén. 

MÉG A SZOKÁSOSNÁL IS VESZÉLYESEBB A KÖRNYÉKEN TARTÓZKODNI

Rafael Grossi a helyszínre való megérkezés után azt mondta: annak ellenére, hogy az orosz csapatok már hetekkel ezelőtt elhagyták az erőművet és környékét, még mindig a szokásosnál magasabb a sugárzás mértéke Csernobilban – idézte a BBC-n megjelenteket az Index.

Mint Grossi nyilatkozta, még a szokásosnál is veszélyesebb most a környéken tartózkodni.

AZ OROSZOK NEHÉZFEGYVEREI VERHETTÉK FEL A RADIOAKTÍV PORT

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője szerint azért nagyobb a szokásosnál a sugárzás, mert az orosz csapatok nehézfegyvereket is szállítottak az erőmű környékére, amivel viszont felverték a radioaktív port a térségben. Hozzátette azt is, alaposan, napról napra vizsgálják a sugárzást az erőműben és annak környékén.

TEGNAP VOLT 36 ÉVE, HOGY MEGTÖRTÉNT A KATASZTRÓFA

A csernobili atomerőmű-baleset 1986. április 26-án történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki, 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa.

Aznap éjjel fél kettő előtt hat perccel robbanás rázta meg a csernobili atomerőmű négyes számú reaktorát. A 4650 fokra felmelegedett reaktormag szinte olyan forrón izzott az ezt megelőző pillanatokban, mint a Nap felszíne: a 66 tonna TNT robbanóerejének megfelelő intenzitású robbanás bekövetkezte elkerülhetetlenné vált. A húsz emelet magas épület teteje is lerepült a robbanástól: az atomreaktor belsejében minden megsemmisült, miközben 28 tonna igen radioaktív anyag lövellt a levegőbe.

A HÁBORÚ KITÖRÉSÉIG 7000 EMBER JÁRT BE DOLGOZNI CSERNOBIL TERÜLETÉRE

Az orosz-ukrán háború kezdetéig Csernobil területére nagyságrendileg hétezer ember járt be dolgozni: biztonsági őrök, kutatók, tűzoltók érkeznek havi vagy kétheti műszakokra a sugárzás mérséklésének érdekében. Az erőmű már nem termel elektromosságot, de a meglevő három reaktort 2065-re tudják teljesen leállítani, a sérült reaktort pedig folyamatosan felügyelni kell, hogy ne szökhessenek el belőle a radioaktív anyagok.

Ezt a Csernobilt foglalta el a közelmúltban az orosz hadsereg, a helyi munkások beszámolója szerint ráadásul úgy, hogy semmiféle védőfelszerelést nem viseltek a területre érkező katonák, akik járműveikkel radioaktív port vertek fel. A helyiek szerint felhívták az oroszok figyelmét arra, hogy milyen veszélyekkel kell, hogy szembenézzenek, de állításuk szerint nem úgy tűnt, mintha ezzel komolyabban foglalkoznának: arra hajtottak, amerre akartak, és ukrán dolgozók elmondása szerint azzal sem voltak tisztában, pontosan hol vannak – kritikus fontosságú infrastruktúra, ennyit tudtak az atomerőműről mindössze.